A nyugdíjkorhatár betöltésekor a rokkantsági ellátásban részesülők is kérhetik az öregségi nyugdíj megállapítását. Idén az 1956-ban született korosztály éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár azok esetében, akik 1957-ben vagy azt követően születtek, a betöltött 65. életév. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Öregségi teljes nyugdíj iránti igényt terjeszthetnek elő azok a személyek is, akik rokkantsági ellátásban részesülnek. A nyugdíj megállapítása tehát nem hivatalból történik, az kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon igényelhető. Lényeges a nyugdíj megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor annak jelzése, hogy az öregségi nyugdíj megállapítását kizárólag akkor kérik, ha annak összege magasabb, mint a folyósított rokkantsági ellátásé. A rokkantsági ellátás folyósításának időtartama az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szolgálati időként nem ismerhető el, ugyanakkor azt az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából figyelembe kell venni.
És a legtöbb Fogyatékossággal élő ember kapja havonta a 2-féle járadékot: a Rokkantsági járadékot és a Fogyatékossági támogatást, és ha a Rokkantsági járadék lenne 50. 000 Ft és a Fogyatékossági támogatás szintén 50. 000 Ft lenne, akkor kettő az egyben elérné a 100. 000 Ft-ot ha megvalósulna. És külön-külön a Rokkantsági járadék összegét és a Fogyatékossági támogatás összegét legalább minimum évente egyszer 50%-al kéne emelni. Muszáj lenne a fogyatékossággal élő felnőtteknek az egészségi állapotuknak megfelelően teljesebb éltett élniük, mert a szüleik sem lesznek örökké az élők sorában, a lakásfenntartást, meg egyéb fontos költségeket ugyan úgy kell fizetniük, mint az ép felnőtt emberek teszik. A fogyatékossággal élő emberek egy része hiába tudja önmagát ellátni segítség nélkül és felügyelet nélkül: és az önkiszolgáló képességük sem hiányzik. A munkahelyek többsége nem alkalmazkodik az egészségi állapotuknak, és teherbíró képességüknek megfelelő foglalkoztatásban. A munkahelyeket csak az érdekli, hogy minél több adókedvezményt kapjanak a fogyatékossággal élő dolgozók után, és népszerűsítsék a cégüket a munka vállalok a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásával.