Szereplők [ szerkesztés] Martina Gedeck (Magda) (magyar hangja: Györgyi Anna) Helen Mirren (Emerenc) (magyar hangja: Bánsági Ildikó) Eperjes Károly (Tibor) Börcsök Enikő (Sutu) Nagy Mari (Adél) Szirtes Ági (Polett) Pindroch Csaba (szomszéd) Andorai Péter (Mr. Brodarics) Marozsán Erika (Grossmann Éva) Jiří Menzel (sebész) Szandtner Anna (Emerenc fiatalon) Tóth Ildikó (orvosnő) Források [ szerkesztés] Az ajtó a -n (magyarul) Az ajtó az Internet Movie Database oldalon (angolul) m v sz Szabó István filmjei Álmodozások kora (1964) Apa (1966) Szerelmesfilm (1970) Tűzoltó utca 25. (1973) Budapesti mesék (1977) Bizalom (1980) Mephisto (1981) Redl ezredes (1985) Hanussen (1988) Találkozás Vénusszal (1991) Édes Emma, drága Böbe (1992) A napfény íze (1999) Szembesítés (2001) Csodálatos Júlia (2004) Rokonok (2006) Az ajtó (2012) Zárójelentés (2020)
Helen Mirren és Martina Gedeck a film egyik jelenetében © MOKÉP Szabó Istvánt már az Apa-trilógiában is izgatta, hogy az amúgy is terhelt emberi kapcsolatokat hogyan terheli meg még jobban a történelem. Akkoriban még kevésbé nyomta agyon a porcelán a mondanivalót, ami viszont Az ajtó elején is csaknem megtörténik: a dráma lassan kászálódik elő az antik díszletek alól. Ráadásul, ha már korfestés és díszletek: a "hatvanas évek" légköréből a perzsaszőnyeg közepére tett Rakéta porszívónál többet nem nagyon sikerül érzékelni. A feszítő Guldenburgok öröksége-érzés azonban fokozatosan múlik, ahogy egyre közelebb kerülünk Emerenc bezárt ajtajához. A drámai hatáskeltés néhol egészen erős, a múlt füstködbe burkolt, cgi-effektezett flashbackjei megrázóak, olykor már-már rémisztőek is. Ennek viszont maga a rendező úr küld be egy jobbhorgot, mikor az egyik jelenetbe önmagát bekameózva szó szerint vigyorogva integet ki a vászonról, mintha csak egy ökörködős színházi darabtemetésen járnánk. Martina Gedeck nemrég már eljátszotta a sikeres művésznő esetét a létező szocializmussal: a Mások életé ben, a megfigyelt keletnémet színházi rendező élettársaként szexuálisan kihasználja, erkölcsileg megalázza és tönkreteszi az NDK kulturális minisztere.
Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó, és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet, a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a k
FANSHOP Az ajtó Szabó Magda írónő a Júlia utca 3-ban lakott, Emerenc pedig a 7. szám alatt. A házak ma is láthatók, és még vannak lakók, akik ismerték őket személyesen is. Azóta Verrasztó Gábor történész külön kötetet is szentelt Emerenc személyének, akit a valóságban Szőke Júliának hívtak. ( Dorkateo) A filmet a Lotz Károly utcában forgatták, egy szép pasaréti villában. Szabó Magda lakhelye a közeli Júlia utcában volt. ( Dorkateo) A 34. moszkvai filmszemlén, illetve egy ausztriai gálán is jelölést kapott. ( KaTuS55) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést! A számokban Tények, érdekességek: 77 238 Színész adatlapok: 741 530 További hírességek adatlapjai: 316 959
Szabó Magda regénye azonban minden, csak nem esztétizáló, éppen ezért a vásznon is teljesen idegenül hatnak a Móriczhoz még csak-csak illő gesztusok. Jól példázza ezt, hogy a filmben a keverék Viola kutyából is gyönyörű, fajtiszta (bár gyanúsan festett vörös) golden retriever lesz. Egészen más műről beszélnénk, ha a producerek úgy döntenek, hogy inkább tévéfilmmé alakítják Az ajtó t. Talán a Szabó által diktált dramaturgia sem lenne olyan idegen, és a sok kis hiba sem lenne ennyire szembetűnő. Ragályi Elemér képei is inkább képernyőkre valók, mint vászonra. Szinte minden összetevője azt sugallja, hogy ennek a filmnek a szerkezete nem bírja el a mozivásznat, Az ajtó ezért nem is tud ott kibontakozni. Látszólag pedig minden adva volt egy maradandó filmhez, Helen Mirren és Martina Gedeck azonban hiába nemzetközileg díjazott, kiváló színészek, alakításukban semmi finomság, folyamatosság nincs, mintha őket is bedarálta volna a felolvasóversenyhez hasonlító magyar filmszínjátszás. És nem segít rajtuk az sem, hogy az eredeti irodalmi dialógusok szintén nem működnek moziban.