Az alkalmasság következő szegmense, hogy a tanulónak milyen tudást sikerült elsajátítania – erre ad választ a szóbeli meghallgatás. Nálunk igen nagy, 6-7-szeres a túljelentkezés, ezért nem tudunk mindenkit meghallgatni, az írásbelizőknek csak mintegy harmada jut el a személyes beszélgetésig. A szóbelin a diákok négy terület közül választhatnak tudásuknak, érdeklődésüknek megfelelően. Ezek a matematika, a magyar, a történelem és a természettudományok. A tájékoztatóban meghatározzuk a szóbelin előforduló témaköröket, így a diákok azokra fel tudnak készülni. Erre azért van szükség, mert közel 70 általános iskolából jelentkeznek hozzánk a tanulók, s mivel szinte minden iskolában máshol tartanak a tananyagban, így arra sajnos nem lehetünk tekintettel, hogy ki mit tanult már vagy mit nem tanult még. Tehát a megadott témakörökre, például az Árpád-korra, a tanulónak bizony fel kell készülnie még akkor is, ha az ő iskolájában esetleg még nem tanultak róla. – Hogyan zajlik a szóbeli felvételi vizsga a Toldy Gimnáziumban?
Viszont a nyelvtan fogalmazása 10-ből 9 pontos lett, ami ugyan szubjektív, de a saját magyar tanára is megnézte, és mondta, hogy ő sem írta volna ilyen jót erről a témáról. 1 pontot 2 vessző hibáért vontak le, ami a magyar tanár szerint nem is volt hiba, lehetett volna ott is vessző szerinte, de én ennek is nagyon örülök már. A matekja nem sikerült jól a magyar igen, bár hibátlan is lehetett volna, meg van a tudása hozzá. Mi magyar és földrajzon gondolkozunk bár a töri is szóba jött. Magyarból voltak országos versenyen is nagyon szép eredménnyel, úgyhogy az neki igazán fekszik, van érzéke is hozzá. Matek már kevésbé, de azt meg gyakoroljuk sokat. esthajnal írta: ányod mennyire terhelhető, tényleg szeret-e tanulni, Lehet bőven terhelni, azt nem tudom szeret-e tanulni, de sokmindent könnyen tanul nagyon. Mellette sportol, ez is segíti az önbizalmát is, és persze ebből visszább is tudunk venni ha kell. Mivel örökölte a szüleitől az eszét, a tesói is, így remélem ez nem lesz gond, felsőben sem volt az a váltásnál, nem rontott, sőt az osztályuk is eléggé elit összetételű ebben a suliban is, csak itt a felső tagozatot nem érzem annyira erő meglátjuk, attól még, hogy ha fel is veszik, nem kötelező elmennünk, de mivel ő akarta, ezért én csak támogatni tudom benne.
A középiskolákban most zajlanak a szóbeli felvételi vizsgák. Ezekre azonban nem csak a tanulók, de a tanárok is alaposan készülnek, hiszen rendkívül sok múlik az ő szerepükön: nem kevesebb, mint a megfelelő diákok kiválasztása. Porogi Andrástól, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatójától azt kérdeztük, hogyan zajlik náluk a szóbeli felvételi. – Hogyan egészíti ki egymást az írásbeli és a szóbeli vizsga? – Ahogy a legtöbb középiskola, úgy a Toldy is figyelembe veszi a felvételinél az általános iskolai eredményeket. Két különböző általános iskola által adott "jeles" között ugyan nagy tudásbeli különbség lehet, az azonban mégis kiderül, hogy a tanuló hogyan felelt meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Egy jó bizonyítványból látszik, hogy a gyerek az adott iskolában a lehető legjobban teljesített. Az írásbeli vizsga bizonyos készségeket, kompetenciákat vizsgál: a magyaron keresztül a szövegértést, szövegalkotást, szókincset, a matematikán keresztül a logikus gondolkodás képességét mérhetjük fel.
A kollégák arra is ügyelnek, hogy a felvételi ne legyen szorongással, stresszel teli, ezért oldott légkörben, kedvesen, mosolyogva beszélgetnek a gyerekekkel. Többször kaptunk már olyan visszajelzést elutasított gyermekek szüleitől, hogy a tanárok kedvességét a sikeres felvételi ígéretének vélték. Szomorú, ha az iskolákban a rossz teljesítményt minden esetben negatívan, szigorúan kommunikálják a gyerekekkel. – A szóbelit sokan támadják azért, hogy túl nagy megpróbáltatás elé állítja a diákokat. Egyetért ezzel? – Minden gyerek más: van, aki szóban, van, aki írásban teljesít jobban. Ezen az alapon az írásbeli létjogosultságát is meg lehetne kérdőjelezni. Ráadásul sok szülő éppen arról számol be, hogy a gyereke szóban sokkal jobban ki tudja fejezni magát, mint írásban. Sokat segíthet az is, hogy a tanulók általában több helyre felvételiznek, ezért hozzá is szoknak időközben a vizsgaszituációhoz. Fontosnak tartom mindazonáltal, hogy a szülők ne tegyenek túl nagy terhet a gyerek vállára, hiszen nem az élete múlik a felvételin.
Szia Hajni, esthajnal írta: Az én lányom 1 éve felvételizett az Eötvösbe 8. után, és szerencsére felvették. Neki az írásbelije nagyon jó lett, a szóbelije sajnos kevésbé. Magyart és törit jelölt meg a szóbelire, és magyarból hívták be. A felvételik előtti tájékoztatón azt mondták, hogy ők az önálló gyerekeket keresik, akinek van saját véleménye a dolgokról, tehát nem a kifejezett tárgyi tudásra kíváncsiak. Ez érthető is, mivel oda az okosabb gyerekek jelentkeznek, nagyobb a követelmény, mit máshol. Sőt, sokszor inkább az a baj, hogy túlságosan is önálló akar lenni. Nagyon kreatív és van saját véleménye az biztos, bár az önbizalmát egy kicsit növelni kell, de idegenekkel szemben könnyebben beszél a tantárgyi dolgokról mint velem, nem szereti ha kikérdezem pl, de mindig 5-ös mindenből és ha be is csúszik 1-2 rosszabb jegy, simán kijavítja. Neki sajnos az írásbelije nem sikerült annyira jól mint szerettük volna, biztos idegesebb volt, mint itthon, amikor itthon írta a 15-20 sort amivel gyakoroltunk, ugyanúgy időre.