A négy új legfelső polcra kerülő szerző közül Mikszáthról és Vörösmartyról nincs komoly nézeteltérés, még ha fel is vetődik a kérdés: Jókaival együtt biztosan három tétellel érdemes nyitni a 19. század felé? Vajon milyen pedagógiai és irodalomtörténeti megfontolások állnak a döntés mögött? Aki ezt a döntést hozta, járt-e tanteremben az elmúlt évtizedben? Az eddigi kötelezők között szereplő hat szerző (Petőfi, Arany, Ady, Kosztolányi, Babits, József Attila) pályájáról nincs vita. Életművük megkerülhetetlen, a középiskolai oktatásban helyüket senki nem kérdőjelezi meg. Jókaival kapcsolatban ugyan fellángolt a vita a nemi szerepekről, ez azonban külső, szociológiai szempontnak tűnik, amely az irodalmi művek bármelyikénél vizsgálható, és valóban termékeny kérdés lehet az osztálytermi elemzés során. A kérdés izgalmas továbbá az Odüsszeia (pl. Pénelopé és Kalüpszó figurája) vagy épp az Iskola a határon (pl. Szeredy az uszodában 1957-ben c. fejezet megszólalásmódja) világában – ám a szövegeket nem határozhatjuk meg egyetlen szempont alapján, azokra rendszerként kell tekintenünk.
Egy ember álmai) – a férfi a ciklus elején éjszakai álmából fölébredve kiselejtezésre ítélt ebédlőgarnitúrája darabjai közt téblábol, a végén pedig a már kiürített ebédlő ablakán át figyeli szorongva és bűntudattal az elszállításra váró bútorait -a kerettörténetben feltűnik a már halott apa is, az első jelenetben még csak utalások formájában, később groteszk kísértetként, mint a nagy komód lakója lehetséges értelmezés: a bútorok kiselejtezése János hiábavaló kísérlete az apa nyomasztó árnyékától való megszabadulásra -a kissé kafkai színezetű (+Freud? ) apa-fiú viszony Mándy számos egyéb írásának is témája, életművének egyik vezérmotívuma 4. 2. Tér- és időkezelés, narráció -nem a történet hordozza az elbeszélés idejét és terét, hanem fordítva egy adott tér, helyszín válik kulcsmotívummá & ehhez rendelődnek hozzá történetszilánkok -a helyszínek hangulati erejüknél fogva felidézik az elbeszélő tudatában hozzájuk kapcsolódó emlékképeket, álmokat, eseményeket, figurákat -a helyszínek & témák látszólagos banalitása, hétköznapisága mögött ott rejtőzik az emberi élet időbeli teljessége (Egy gyerekvers, Az öregasszony, Egy halott) -(a XX.
( Ez lesz a vázlatod. ) Második levonás Hová... Read More -Házi feladat szerdára: Egri csillagok házi feladat: Olvasd tovább az V. rész végéig! KÉRDÉSEK: (az április 21-ei feladatokban) Ennek a határideje: 2021. április 28., szerda. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi A történetet mindenki ismeri, leginkább a rajzfilm változatát. Most olvasni fogjuk. A szövegben sok régies kifejezés található, mindig olvassátok hozzá a szómagyarázatokat is!... Read More – Irodalomból ma, 2021. április 21-én dolgozat a REDMENTÁN! – Egri csillagok házi feladat: Olvasd tovább az V. rész végéig! KÉRDÉSEK: (elég csak a kérdések számát és a válaszokat írni a füzetbe) Hogyan haladtak előre az alagútban? Kicsoda Varsányi? Hova jutnak Évával? Miért történt a robbanás? Hogyan verik vissza... Read More Kedves Gyerekek! Irodalomból 2021. április 21-én, szerdán dolgozat lesz a REDMENTÁN! Ismételd át, amit a Toldiról tanultunk! – Arany János élete – Toldi keletkezése, fogalmak, verselése stb. (amit a két összefoglaló órán leírtatok) – Petőfi és Arany levelezése, episztola Ismételj!
A 76. percben viszont a norvégok szerezhettek volna vezetést, egy szép kényszerítőzést követően Hestad lőtt közelről kapura, de Dibusz nagy bravúrral hárított. Már bőven belül jártunk az utolsó negyedórán is, amikor – érzékelve a fokozódó norvég nyomást – Szerhij Rebrov cserére szánta el magát. A megszokottnál gyengébben játszó Sigér helyére Laidouni érkezett. Rebrov elől is frissített: az elfáradt Tokmac helyett Isaelt küldte pályára. Teljesen megérdemelt "Holdra szállás" Az utolsó percek már örökkévalóságnak tűntek, mert az eredmény számunkra volt kedvező, de a norvégok nagyon tepertek a továbbjutást jelentő gólért. Emiatt a meccs bár nem volt túlzottan magas színvonalú, ám annál inkább kiélezett küzdelmet és izgalmakat hozott. Az utolsó percekben Somália helyett Frimpong állt be, erősítendő a védelem ellenállását a norvég beadásokkal szemben. A rcben megfagyott az ereinkben a vér: egy remek norvég beívelést követően Brynhildsen lőtt kapásból, ám szerencsére lövése néhány centivel mellé gurult.
Utolsó útjára 2021. július 14-én, 9. 00 órakor kísérjük a nyárlőrinci Köztemetőben. Az elhunytat Nyárlőrinc Önkormányzata saját halottjának tekinti. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy LOEWEMANN-GÖMÖRI DÓRA az Aranyhomok Szálloda igazgatója 2021. július 2-án súlyos, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt. Búcsúztatása 2021. július 14-én, 11. 45 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. A gyászoló család. "Megállt egy nemes szív, mely értünk dobogott, s pihen a két áldott kéz, mely értünk dolgozott. " Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ANTAL LÁSZLÓNÉ Malecz Rózsa kerekegyházi lakos, 101 éves korában elhunyt. július 13-án, 11. 00 órakor lesz a kerekegyházi temetőben. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük! A gyászoló család. "Nem múlnak Ők el, akik szívünkben élnek. " Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ATKÁRI PÁLNÉ Kiss Mária orgoványi lakos, 76 éves korában hosszú betegség után elhunyt. Búcsúztása 2021. július 12-én, 17.
A fogoly evésében az éhezés és a szenvedés a szöges ellentétüket, a gyönyört és a megelégülést is magukban hordozzák. Hasonlóképpen a vers két szereplője, a szenvedő fogoly és az őt megfigyelő lírai én is két személy, ugyanakkor egy és ugyanaz is. Fő motívum a fogoly – az ember okozta szenvedés általános jelképe, az örök szenvedést megtestesítő egyedi szenvedő. Megnyilvánul benne Pilinszky világlátása: látványt és lényeget, egyedit és általánost, pillanatnyit és örökkévalót egyszerre lát meg és mond ki. A lényeget és a jelenséget nem választja ketté, nem rangsorolja. Az éhség a fogolyban jelenik meg, a fogoly maga az éhség. Forma: a Francia fogoly hat, egyenként nyolcsoros strófából áll. A versnek epikus váza van, folyamatot vázol fel, események egymásra következését adja elő. Beszédhelyzet: a lírai én az emlékezés helyzetéből beszél, újra szemlélője lesz a régi látványnak. A francia foglyot mindvégig a beszélő nézőpontjából látjuk, így az éhező rab nem önmagában, hanem az őt néző lírai én érzelmi reakciójának fénytörésében jelenik meg.
A mű feltűnése már igazi esemény. A Kisfaludy Társaságtól magasztaló bírálatot kap. A pályadíjat a mű kivállóságára tekintettel tizenöt aranyról húszra elemik. A Toldi Petőfit is elkápráztatta. Megírta a híres üdvözlő verset és levelet, s ezzel irodalmunk legszebb férfibarátsága kezdődött. A verset kísérő levélben Arany ezt olvashatta: "Hiába a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék s ez a század föladata... " Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz c. versének kézirata Petőfi Sándor rajza Aranyról Petőfi Sándor portréja Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz Arany János: Válasz Petőfinek
Ötödik ének Lassan beesteledik a nádasban, Toldi Miklós pedig nekiindul, hogy elhagyja a környéket. Bármilyen erős, hatalmas és bátor is azonban Miklós mégsem tud elszakadni Nagyfalutól anélkül, hogy az édesanyjától elbúcsúzna. Végül tehát úgy dönt, hogy a sötétben odaoson a házukhoz. Hirtelen azonban besüllyed a lába alatt a föld, véletlenül egy réti farkas odújába lépett bele. A anyafarkas és a párja szerencsére nincs ott, csak két farkaskölyök. Miklós megsajnálja a kölyköket és ölbe veszi őket. Na, ez az, amit nem kellett volna, mert hirtelen megzörren a nádas és az anyafarkas ugrik neki Toldinak. A farkas hatalmas, két lábra állva akkora, mint Toldi, mellső mancsait belevájja a vállába és csattogó fogakkal akar nekiesni a torkának. Toldi Miklós azonban nem hagyja magát, ökleivel hatalmas csapásokat mér az állat fejére, aminek már dől a vér a szájából és az orrából. Toldi végül egy nagy rúgással arrébb löki az állatot, ami nagy területen letarolva a nádast, nyekkenve ér földre. Toldi csodálkozására azonban újra felpattan és megint nekiugrik a fiúnak.
Estére *** A szép öregkor arany legendája Igaz-e még? Estére vajjon kiderül az ég? Lehet majd hangtalanul, hosszasan, Megbékülten a csillagokba nézni? Emléket, álmot... szellemet idézni? Estére vajjon elül a vihar, Letompul életünknek sok-sok éle? - Vagy csupán irányt változtat a szél: Északira hűl déli dühöngése, S szirokkó helyett bóra Szabadul rá lelkünk nyilt tengerére? Mi lesz velünk estére? Esténk vajjon Toldi estéje lesz: Sötét és nyugtalan? Sír-ásó vággyal bolyongunk csupán Otthon, Nagyfaluban? Tavasz-korunknak áradó zajlása Torkollik kietlen őszi csendességbe, Torkollik kietlen nagy mogorvaságba?... Él-e még a szép, derült öregkor Arany legendája? Reményik Sándor 1890 – 1941 Am Abend Die Goldene Legend' vom schönen Alter ist es noch wahr? Wird der Himmel am Abend wieder klar? Es kann still, ohne Worte sehr lang sein, in Ruhe versöhnt auf die Sterne schauen? Erinnerung, Traum 'd der Geist hervorzaubern? Vielleicht hört der Sturm bis am Abend auf, verblassen die vielen Ränder des Lebens?
De a beszélő sem önálló szubjektum, hiszen minden megnyilatkozása érzelmi válasz az iszonyú látványra. Alany és tárgy tehát egymásra van utalva, egymás nélkül nem létezik. A beszélő nem pusztán leírja a tárgyat, nem egyszerűen hozzáfűzi a tárgy kiváltotta érzelmeit, hanem látvány és szemlélő kölcsönös, szétválaszthatatlan kapcsolata válik érzékelhetővé. A lírai én nem is pusztán szemléli a francia foglyot: szemlélése olyan aktív, belehelyezkedő figyelemmel történik, hogy már nem kívülről és nem objektíven látja őt. Ez a fajta figyelem már részvétel a másik ember szenvedésében. Így a vers se nem leíró, se nem vallomásos, se nem tárgyi, se nem alanyi. Azonban a megfigyelő nem mozdulhat ki a szemlélő pozícióból, így a francia fogollyal, személete tárgyával létrejövő kapcsolata nem válhat cselekvővé. A beszélőnek a fogoly szenvedésében való részvétele a puszta jelenlét, a mozdulatlan figyelem által történik. Ugyanakkor a beszélő részvéte, együttérzése nem gyengéd képekben van kifejezve, hanem a látvány analitikus tárgyilagossággal való leírásában.