A nyugdíjba vonulás feltétele volt, aki, 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév; 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap; 1953-ban született, a betöltött 63. életév; 1954-ben született, a 63. nap; 1955-ben született, a betöltött 64. életév; 1956-ban született, a 64. nap; 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. Hogy a későbbiekben emelkedik-e a nyugdíjkorhatár, arra jelenleg nincsenek kormányzati tervek, iránymutatások. Az idei korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer, ezt a nézetet az MNB szakértői is osztják. Sokat lehet tanulni a bölcsességeiből. Fotó és leadfotó: 123rf
Elszegényednek a nyugdíjasok: az inflációs nyugdíjemelés mellékhatásait az árrobbanás közepette látjuk igazán 2021. 07. 09. Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. Tovább Kivételes rokkantsági ellátás 2021-ben 2021. 08. Ha a megváltozott munkaképességű személy nem rendelkezik megfelelően hosszú biztosításban töltött idővel, akkor nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, bármilyen rossz is az egészségi állapota. Ekkor igényelhet kivételes ellátást. Egyenlően bánnak-e az öregekkel, vagy a fiatalabbak egyenlőbbek? 2021. 04. Az Alaptörvény szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja. Valóban? Hogyan maradhat fenntartható a magyar nyugdíjrendszer? 2021. 06. 30. Hogyan tartható fenn hosszú távon a nyugdíjrendszer, ha egyre kevesebb lesz a járulékfizető és egyre több a nyugdíjas?