A két nép egybeolvadt, s így még nagyobb lett a lakossága Rómának. Főhős jellemzése: Én főhősnek Romulust gondolom. Okos döntéseket hoz a történetben, eszes, furfangos (gondolok itt a nőrablásra), és a végén nagyon helyesen döntött, hogy a békét választotta a háború helyett. A történet semmi rossz tulajdonságát nem ecseteli Romulusnak, csak a jókról esik szó, s azoknak köszönheti az érdemét. Esemény: Curtius majdnem belevágtat lovával egy mocsárba. Ezt később Curtius-tónak nevezték el. (Curtius a szabinok hadseregének vezetője volt) Nagy Gergő
Szabin Nők elrablása – Esztétika – Make Up PRO Kihagyás Szabin Nők elrablása admin 2019-03-27T13:30:35+02:00 Project Description Bevezető (eredeti történet röviden) …a Rómaiak egy utcabálon elrabolták a meghívásukra hozzájuk érkező Szabin Nőket. Feleségül vették őket, és magukhoz édesgették. A Szabin törzsek Róma ellen indultak, hogy visszaszerezzék asszonyaikat. Ekkor Róma kapujában kitódultak az elrabolt Nők és a két sereg közé álltak, kérlelve férjeiket és apáikat, hogy kössenek békét. Szabrína és a mágikus páncél legendája …képzeletem egy Szabin Nőt keltett életre aki hosszú éveken keresztül e kőszobrok rabságában élt. Szabrína volt azoknak a Nőknek a vezetője és egyben Romulus hitvese, akiket a rómaiak elraboltak. Mellkasán még mindig ott van a páncél ami színjátszó hatására bűvöletet árasztott apák és férjek számár, ez volt ami meglágyította szívüket és a békesség útjára léptek… Style and costume – Krisztina Asztalos Hair – István Vámos Assistance – Zsanett Asztalos and Viacheslav Skripnik Photographer – Irina Skripnik
Az ünnepség izgalmas kocsiversennyel kezdődött. Miközben a vendégek a száguldó versenyt nézték, Romulus jelt adott, mire az ifjak előrohantak és elrabolták a szabin lányokat. Hatalmas zűrzavar támadt. A játékok abbamaradtak, a szabinok pedig bosszút esküdve elhagyták a várost, és készülődtek a leszámolásra. A szabin nők elrablása (Poussin, 16. század) Eközben a római ifjak szeretettel magukhoz édesgették a szabin lányokat, feleségül vették őket. Lassan megbékéltek egymással, s a szabin lányok boldogan és megelégedetten éltek új otthonaikban. Így telt el néhány hónap. Közben a szabin törzsek egymással szövetséget kötöttek, és Róma ellen indultak. rómaiak csatarendbe álltak. Már-már összecsapásra került sor, amikor Róma kapuján kitódultak az elrabolt nők, immár római asszonyok, a két sereg közé rohantak, s egyik oldalról apáikat, másik oldalról férjeiket kezdték kérlelni. - Ne szennyezzétek be magatokat egymás vérével! Ha mindenképpen vért akartok ontani, fordítsátok mireánk haragotokat, hiszen miattunk háborúskodtok!
A(z) Tamási Áron Színház előadása Stáblista: Szereplők Raposa Bogdán (bőrkereskedő) Rettegi Fridolin (színigazgató)
előadás, 2008. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 3 szavazatból A szabin nők elrablása egyszerre szórakoztató zenés vígjáték és vallomás a színházról, mely bemutatja annak romantikáját, szenvedélyteliségét, örömeit és keserveit egyaránt. Zenés bohózat, mely virtuóz humorú jeleneteivel a régi vándorszínész-társulatok kedvelt darabja volt, s máig visszatérő eleme színházaink repertoárjának is. Igazi színészbarát darab, melyben a kiváló szerepek a társulat idősebb és fiatal tagjai számára egyaránt kiváló lehetőségeket kínálnak tehetségük megcsillogtatására. A történet egy kisvárosi tanárról, Bányairól szól, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám darabjait csak Rózának, a színházrajongó szobalánynak meri felolvasni, felesége elől félve rejtegeti azokat. Élete nagy pillanata jön el akkor, mikor vádorszínészeivel együtt a városba érkezik Rettegi Fridolin színidirektor, aki a siker érdekében egy helyi szerző művét kívánja színre vinni.
Az új város gyorsan épült. A lakosság száma is napról napra gyarapodott, de nem voltak asszonyai. A városba férfiak telepedtek be, feleség és gyerekek nélkül. Romulus ezért követeket küldött a szomszéd néphez, a szabinokhoz, s felkérte őket, hogy kössenek velük szövetséget, és leányaikat adják feleségül a rómaiakhoz. A szomszédok a követeket lenézték, kérésüket visszautasították: - Ilyen jöttmentekhez nem adjuk leányainkat! szomszédok válaszát a rómaiak nagy felháborodással fogadták, és elhatározták, hogy megtorolják a sértést. Romulus megalapítja Rómát Amikor a város elkészült, Romulus a város felavatására fényes ünnepi játékot rendezett. Erre az összes szomszédot meghívta. Hadd lássák, nem olyan jöttment nép a római, mint ahogy azt a szomszédok vélik. Az ünnep napján hatalmas sokaság tolongott Rómában. Eljöttek a szabinok feleségeikkel, fiaikkal, leányaikkal. A rómaiak körülvezették őket a városban, megmutogatták házaikat, falaikat. Azok meg nem győztek csodálkozni a látottakon.
Lévén, hogy Bányainé épp ebben az időszakban nyaral kisebbik lányukkal, úgy tűnik, minden adott a papucsférj álmának valóra váltásához. Ám a bonyodalmak - bohózathoz méltóan - csak ezután kezdődnek: váratlanul betoppan a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, sőt a közelgő bukás előjeleként a szerző és a színigazgató között koncepcionális ellentétek merülnek fel a darab bemutatásával kapcsolatban... Vígjátéki helyzeteken keresztül a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát mutatja meg a darab. Középpontjában maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a bohózat: megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását (de titkos vágyakozását is) az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A XX. század elején írott műben megjelenő színház és társadalom közti viszony - bár a világ azóta hatalmasat változott - alapvetően mindmáig érvényes.
A szabin nők elrablása, Nicolas Poussin 1637/1639-es festménye, első változat a Louvre-ban, a második változat Metropolitan Museum of Art kiállításán, New York található, névelő nélkül is: Szabin nők elrablása.