Mit Tegyek Ha Fehérje Van A Vizeletben
Ha az újonnan levett reggeli mintában újra vizeletet találunk, a beteget küldjük szakorvoshoz. Vegyünk fel részletesebb anamnézist, és végeztessünk el további vizsgálatokat. Kórelőzmény Megelőzőleg fordult-e már elő fehérjevizelés? Fennállnak-e húgyúti panaszok (dysuria, pollakisuria, alhasi fájdalom, görcsös derékfájás)? A közelmúltban volt-e láza, fájt-e a torka, volt-e gyulladásos betegsége, végzett-e megerőltető fizikai munkát? Szerepel-e a kórelőzményben szív- vagy vesebetegség, diabetes, rheumás betegség vagy a húgyutak morfológiai rendellenessége? Fizikális vizsgálat Ellenőriznünk kell a vérnyomást. Le kell jegyeznünk a vizenyő jelenlétét (pangásos szívelégtelenség, nephrosis-syndroma). Hallgassuk meg a szivet. Tapintsuk meg az alhast, és - az érzékenységre figyelve - ütögessük meg a vesetájakat. Laboratóriumi vizsgálatok Serum kreatinin Vizeletgyűjtés 24 órán keresztül a fehérjeürítés mérésével. A vizeletüledék vizsgálata (haematuria? cilinderek? ), bakteriológiai tenyésztés Vérkép, süllyedés A további kivizsgálás és utánkövetés javallatai: Ha a laboratóriumi leletek eredményei normálisak, és a vizeletben mért fehérjeürítés nem haladja meg a 0, 3 g/24 órát, nincs további teendő.
Lyrics
Kis molekulasúlyú fehérjék kiválasztása mutatható ki: örökletes tubularis betegségekben Fanconi-syndromában tubularis acidosisban chronicus hypokalaemiában az átültetett vese kilökődése folyamán Wilson-kórban vírusos interstitialis nephritisekben. Nagymértékű fehérjevizelés (15–20 g/24 óra) annak a gyanúját kelti, hogy a vérben nagy mennyiségben található valamilyen speciális fehérje. A kórismére gyakran már a klinikum is utal. Ezen állapotok a következők lehetnek: lysozymuria leukemiában amylase-kiválasztás pancreatitisben myoglobin-kiválasztás kiterjedt izomsérülésben (a rhabdomyolysis miatt barnára színeződik a vizelet) haemolysist követő hemoglobin-kiválasztás monoclonalis nehéz vagy könnyű immunglobulin-láncok ürítése gammopathiákban, mint pl. myeloma multiplexben, Waldenström-macroglobulinaemiában és AL amyloidosisban. Véletlenül felfedezett fehérjevizelés – kezdeti kivizsgálás Alig kimutatható pozitivitás a tesztcsíkon Az első diagnosztikus teendők elvégezhetők a kórtörténet és a már meglévő eredmények alapján, nem kell rögtön szakorvoshoz utalnunk a beteget.
Ezen kívül láz, fizikai terhelés, alsó húgyúti fertőzés, szívbetegség is járhat emelkedett vizelet fehérje értékkel. Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük? Különböző vesebetegségekben, s a vesét megtámadó betegségekben magasabb a szintje. Ártalmatlan állapotok is okozhatnak ilyen eltérést. Erősebb fizikai terhelés során jelentkezhet, és terhességben is elfogadott minimális mennyiségű fehérje a vizeletben. Ezekben az állapotokban azonban szükséges a 24 órás vizelet fehérjevizsgálata, mely pontosabb választ adhat a vizelettel történő fehérjeürítés kórosságának kérdésében. A vesebetegségből adódó fehérjevesztés a szervezet vérben található fő fehérjéjének csökkenéséhez vezet, mely alsó végtagi vizenyősödést is okozhat. Ilyen állapotokban mindenképpen szakorvoshoz (belgyógyász, nefrológus) kell fordulni! A sok fehérvérsejtet vagy hámsejtet tartalmazó vizelet álpozitív eredményt adhat. Utolsó módosítás: 2018. 05. 11.
Ön már tudja. Minden mindennel összefügg! Ha a vizelet fehérjetartalmát visszacsökkenti a normál tartományba, ezzel valójában ereit "renoválja". Tehát: minden mindennel összefügg! < Előző Következő >
égés) magas szérumfehérje-koncentráció (parenteralis albumin- vagy plasmabevitel). A fiatal férfiak 5%-ában posturalis fehérjevizelés figyelhető meg. A kórisme megerősítése céljából vizeletmintát veszünk pihenés illetve fentlét után (tehát rögtön a reggeli felkeléskor, illetve délután). A pihenés utáni negatív, és a fentlét utáni pozitív eredmény igazolja a diagnózist. Amennyiben a napi fehérjekiválasztás nem haladja meg az 1 g-ot, szükségtelen a további kivizsgálás és utánkövetés. Ha a betegnek haematuriája is van, akkor valamilyen egyéb betegségre, és nem funkcionális fehérjevizelésre kell gyanakodnunk. Még panaszmentes betegben is vesekárosodásra utal, akár haematuria vagy veseelégtelenség nélkül is. A tartós albuminuria okai: glomerulonephritis diabeteses nephropathia amyloidosis nephrosclerosis (hypertoniához vagy atherosclerosishoz társultan) bizonyos gyógyszerek, pl. penicillamin és aranykészítmények az interstitialis nephritisek különböző fajtái, pl. a chronicus pyelonephritis vizelet-reflux következtében kialakult nephropathia morfológiai eltérések a veseszövet megkevesbedése különböző betegségek miatt toxicus vesekárosodás (nehézfémek, aminoglycosidok, amphotericin B) terhesekben eclampsia vagy preeclampsia.
- Mit tegyek ha fehérje van a vizeletben e
- Mit tegyek ha fehérje van a vizeletben 2020
- Kóros fehérjevizelés
- Mit tegyek ha fehérje van a vizeletben tv
Első lépésben általában a reggeli vizeletmintából végeznek vizsgálatot, de ha ez is pozitív, szükséges lehet egy egész napi (tehát 24 órás) fehérjeürítés meghatározása is. Reggeli vizeletet adhat a laboratóriumban, de ha Önnek úgy kényelmesebb, tiszta üvegcsében otthonról is behozhatja a "mintát". Nagyon fontos, hogy tiszta üvegcsében! Fogjon - mondjuk - egy kisebb befőttesüveget, és tegye egy fazék vízbe. A vizet felforralva, otthoni körülmények között is " sterilizálhat ". Ezután nincs más feladat, mint megvárni, hogy megszárad az üveg. Így nagy biztonsággal elkerülheti a szennyeződések miatti pontatlanságot. Ha 24 órás vizeletből kell a meghatározás, keressen egy nagy befőttesüveget (legyen legalább 3 literes)! Tisztítsa ki! Figyelem! Azért kell nagy üveg, mert az egész napi vizeletmennyiséget egy edényben kell összegyűjteni! Ha reggel 7-8 között szeretné bevinni a mintát a laborba, a gyűjtés kezdete az előző nap reggel 6 óra legyen. Ekkor " üres hólyaggal " indítsa a napot (mindent pisiljen a WC-be)!
