Amennyiben a közjegyző által kiküldött fizetési meghagyással szemben az adós kifogással él, azaz ellentmond annak, akkor az ügy a bíróság elé kerül, ahol elbírálják a követelés jogosságát. Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyásról szóló postai küldeményt vagy nem válaszol arra, a fizetési meghagyás 15 nap elteltével jogerőre emelkedik. Ám a végrehajtás ekkor sem indul meg "automatikusan", azt ugyanis a jogerős fizetési meghagyással rendelkező félnek kell külön kezdeményeznie az ügyben eljáró közjegyzőnél. Januártól nem lehet egybevonni az ügyeket Eddig ha több címen is tartozott egy-egy adós (mondjuk több számlája, bírsága, tartozása volt, amit nem fizetett be), egyben lehetett leadni a fizetési meghagyási igényt. Januártól azonban módosították a jogszabályt, így mint olvasónk is tapasztalhatta, kevés kivétellel már minden egyes követelésre külön-külön fizetési meghagyást kell beadni. Ami jelentősen megnöveli az adminisztrációt. Ráadásul anyagilag is kedvezőtlen, hiszen az eljárásnak van díja: 1-3 százalékos lehet, de minden egyes beadványnál minimum 5 ezer forintot jelent.
Ha a munkabért átutalással fizetik, akkor az összeget úgy kell átutalni, hogy a bérfizetés napján már a munkavállaló bankszámláján rendelkezésére álljon. Készpénzes munkabér fizetés esetén, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni a munkabért. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, akkor készpénzben fizetendő bérét az utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. Szabadság esetén a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a munkabért, ha a bérfizetési nap a szabadság idejére esik. A munkavállaló eszközei a munkabér behajtására A munkavállaló – azon túl, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti - munkaügyi pert indíthat a munkáltatóval szemben. Az elmaradt munkabéren túl a munkavállaló késedelmi kamatra is jogosult attól a naptól fogva, hogy a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett.
Felszámolási eljárás, ha cégtől kell behajtani a tartozást Ha adósunk nem magánszemély, hanem gazdasági társaság, akkor felszámolási kérelmet is benyújthatunk vele szemben. A felszámolási kérelem benyújtásához azonban több feltételnek is teljesülnie kell: legyen szerződésünk, küldjünk fizetési felszólítást, ha az adós a tartozást az esedékesség napjától számított 20 napon belül nem teljesíti, követelésünk haladja meg a 200. 000, -Ft-ot (ennél kisebb összeg esetén fizetési meghagyásos eljárás indítható). A felszámolási eljárás előnye, hogy jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint a peres eljárás. A felszámolási eljárásban a gazdálkodó szervezet működését megszüntetik, vagyonát értékesítik és a hitelezők követeléseit (a törvényben meghatározott sorrendben) kifizetik. Ha az adós gazdasági társaságnak van vagyona, akkor általában fizetni fog, hogy elkerülje a felszámolást, ha nem tud fizetni, akkor pedig megspóroltunk egy felesleges pereskedést. A felszámolási eljárás menetéről a következő cikkemben olvashat bővebben: A csődeljárás és a felszámolási eljárás menete Követelés behajtása a munkáltatótól A munkabér kifizetésének szabályai A munkabért a törvényi előírás szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.
Mi a teendő, ha nem fizetik vissza kölcsönadott pénzünket, vagy ha bármi más okból tartoznak nekünk? Hogyan indíthatunk végrehajtási eljárást jogos pénzkövetelésünk behajtására? Lássuk, mit kell tennünk, ha ilyen helyzetbe kerülünk. Pénzkövetelésünk sokféleképpen keletkezhet: akár úgy, hogy valamilyen kölcsönünket nem fizetik vissza, bérleti díjjal tartoznak nekünk, de akár úgy is, hogy valaki kárt okozott nekünk vagy lelépett a megrendelt, de el nem végzett szolgáltatásért fizetett előleggel. A végrehajtás, azaz a jogos pénzkövetelésünk hatósági behajtása rendszerint egy hosszabb-rövidebb folyamat lezárása, amelyet számos jogi lépésnek kell megelőznie. Ezek közé tartozik például, ha egy közjegyzőnél fizetési meghagyásos eljárást indítunk az adósunkkal szemben, vagy ha eleve közjegyző előtt szerződünk. Ha rendelkezünk jogerős fizetési meghagyással Ha valakivel szemben 30 millió forint alatti pénzkövetelésünk keletkezik, a tartozás visszaszerzésének egyszerű és gyors módja a fizetési meghagyásos eljárás elindítása.
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon – főként ki nem fizetett rezsiszámlák, parkolási bírságok és banki tartozások miatt –, miközben az adósok kevesebb mint öt százaléka vitatja a követelést és mond ellent. Sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amivel a tévhitekkel ellentétben nem ússzák meg az eljárást, és heteken belül akár végrehajtás is indulhat ellenük. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) azt javasolja, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, mindenképpen reagáljon, ha valaki valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, de ha nem tudja, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, mondjon ellent. Fizetési meghagyásos eljárást jellemzően követeléskezelők, közüzemi vagy telekommunikációs szolgáltatók, bankok kezdeményeznek olyan ügyfelük ellen, aki nem fizeti be a szolgáltatás díját vagy nem törleszti kölcsönét a határidőre. De ugyanígy kezdeményezhetnek eljárást társasházak az elmaradt közös költség miatt, önkormányzati cégek ki nem fizetett parkolási díjak miatt vagy akár magánszemélyek is, ha kölcsönt adtak, és nem kapják vissza a pénzüket.
A fizetési meghagyást a jogosult – az, akinek tartoznak – kérelmére a közjegyző küldi ki a kötelezett – az, aki tartozik – lakcímére, esetleg tartózkodási helyére, cég esetén székhelyére. Tavaly 527 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek a közjegyzőknél, ebből 477 ezer jogerőre emelkedett. Noha a kibocsátott fizetési meghagyások száma tíz százalékkal nőtt egy év alatt, addig az ellentmondók száma csak 3 százalékkal emelkedett. A fizetési meghagyás címzettjei közül 29 ezer esetben mondtak ellent a követelésnek, azaz ennyien nem tartották azt jogosnak. Nem az ellentmondások alacsony száma az igazi probléma, hanem az, hogy sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amellyel komoly bajba sodorhatják magukat. Ha nem veszi át, azzal elismeri "A tévhitekkel ellentétben nem lehet megúszni egy jogos követelés megfizetését azzal, ha az adós nem veszi át az erről szóló fizetési meghagyást – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke hozzátette, hogy a fizetési meghagyás nem egy egyszerű fizetési felszólítás, hanem olyan hivatalos irat, amelyre reagálni kell.
dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előadás közben Forrás: Pressinform Ugyanakkor csak akkor érdemes ellentmondani, ha valóban alaptalan a követelés, mert ha a kötelezett tényleg tartozik, csak az időt tudja húzni – és az eljárási költségeket, illetve a kamatokat növelni. A pereskedés ugyanis drága, és a per végén, ha veszít, még többet kell fizetnie, mint ha megfizette volna a fizetési meghagyásban foglalt követelést. Anyagi nehézség esetén részletfizetést is kérhető Ha az adós anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, akkor érdemes halasztást vagy részletfizetést kérnie. Erre szintén csak tizenöt napja van a fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva. Magánszemélyként ugyanúgy szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél van lehetősége erre. Ha a közjegyző helyt ad a kérelemnek, fontos, hogy az adós pontosan fizesse a részleteket a jogosultnak, mert ha egyszer is megcsúszik, a jogosult megindíttathatja a végrehajtási eljárást a teljes meg nem fizetett összegre.
Amitől gyakorlatilag ellehetetlenül a hitelezőnek járó késedelmi kamat és behajtási költségátalány behajtása fizetési meghagyással. Nem jó sem az adósnak, sem a hitelezőnek Foglaljuk össze, mit is jelent a változás az egyes szereplőknek, az adósnak és a hitelezőnek. Tegyük fel, valakit háromszor megbüntetettek, mert nem volt jegye a buszon, és nem fizette be a bírságot, vagy mondjuk volt három be nem fizetett parkolási bírsága. Ezek miatt az adósságok miatt őt is három-háromszor fogják majd elővenni. És mivel nagy valószínűséggel jogosan hajtják be rajta a követelést, végül neki kell majd kifizetnie a három-háromszoros eljárási díjat is. Ha egy vállalkozás szeretné behajtani a tartozásait, olyan adósoktól, akik több számlával, több tétellel tartoznak neki, akkor jelentősen több energiát kell fektetnie abba, hogy érvényt szerezzen a követeléseinek, hiszen tételenként külön-külön fizetési meghagyást kell készítenie. És megnő a beugró is, vagyis az eljárási díj, amit beadáskor meg kell fizetnie.
Mennyibe kerül a közjegyző eljárása? A végrehajtási eljárás megindításáért díjat kell fizetnünk, ám ezt az összeget – amennyiben sikerrel jár a végrehajtó – be tudjuk hajtatni az adósunkon. A fizetendő díj, a végrehajtandó követelés értékének 1 százaléka, legalább 5 ezer és legfeljebb 150 ezer forint. [1] A végrehajtónál ezen felül további eljárási költségek merülhetnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, azonban ha a végrehajtási eljárás sikerrel jár, ezt az összeget is visszakapjuk. A végrehajtási záradék kiállítása, valamint a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem formanyomtatványai – szerkeszthető formában is – letölthetők (). a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról. [1] az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értékének.