Hol Volt A Magyarok Őshazája, Messze Keleten Lehetett A Magyar Őshaza | 24.Hu
Többnyelvűség alatt nem csak azt értjük, amikor valaki anyanyelvi szinten megállja a helyét több országban is, hanem például a Felvidéken megfigyelhető sajátosságokat: az együttélés hatására a szlovákok magyar szavakat vesznek át, míg a magyarok szlovákokat.
- Hol volt a magyarok őshazája 6
- Alcatel one touch 282 hálózati kulcs
- A magyarok őshazája
- Hol volt a magyarok őshazája youtube
- Az elég jó szülő 10 titka
- Hol volt a magyarok őshazája pdf
- Hol volt a magyarok őshazája
Kötés: Ragasztott ISBN: 9786156189158 Méret: 200 mm x 130 mm Dr. Cserép József művei A(z) HERMIT KÖNYVKIADÓ BT. toplistája Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
Az egzakt embertani vizsgálatok alapján a magyar nép eredete mindenképp a kelet-európai és ázsiai sztyeppék felé mutat egészen a Bajkál-tóig. A magyar nyelv finnugor rokonsága vitán felül áll, amiből a XX. század második felére dogmává merevedett népünk finnugor eredete is. Az utóbbi időben azonban elsősorban a a természettudományok eredményeinek köszönhetően utóbbi elmélet közel sem tűnik annyira stabilnak. Történelmünket szeretjük lineáris vonalként felfogni, holott a legkevésbé sem az, a magyar nép létrejötte is egy rendkívül sokoldalú fejlődés eredménye. Ettől talán még érdekesebb kérdéssé válik, hogy honnan származunk, és a tudományágak összefogásából egyre tisztább képet kaphatunk, már az utóbbi tíz évben is születtek új eredmények – ezekről itt írtunk korábban azzal a felütéssel, hogy szigorúbb magyar őstörténet jöhet. Most Bernert Zsolt antropológussal, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójával arról beszélgettünk, mit mesélnek őseinkről, az Árpád-kori népességről a modern embertani vizsgálatok eredményei?
Megeshet, hogy a már említett sztyeppei sávból a lakosság – akár egy ellenséges támadás miatt – nyugatnak indult, míg a távoli nyári szálláson tartózkodók maradtak. Könnyen lehet, hogy velük találkozott Julianus barát a XIII. század első felében, és az ő emlékeiket tárják fel manapság régészeink. A hansik és a mansik is hasonló módon szorulhattak jelenlegi hazájukba egy igen rövid periódus alatt. Több nép, több nyelv És persze a nyelvemlékek, amelyeket a legkevésbé sem célunk lebecsülni, csupán arra igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy a nyelv nem egyenlő az etnikum történetével. A hagyomány hét törzs szövetségéről beszél, az onogur elnevezés – amelyből a Magyarországra utaló Ungarn, Hongrie vagy Hungary szó származik – tíz törzset jelent, és feltételezhetően már a hun, az avar, illetve a bolgár törzsszövetségnek is részesei voltak ezek a törzsek. Eltérő etnikumokból összeálló formáció volt, amelyet szükségképpen többnyelvűség jellemzett – a mindennapi élethez, kereskedelemhez, közös ügyekhez elengedhetetlen volt a saját mellett a vezető törzs, illetve a szomszédos népek nyelvének ismerete.
Gyalogszerrel indult hát (1819-ben) Ázsiába és jutott el Tibetbe, ahol ugyan éveket töltött, ám végül eredeti célját, Dzsungáriát nem érte el. Ugyancsak a dzsungáriai őshaza híve volt Berzenczey László is, Kossuth Lajos személyes jóbarátja (kormánybiztosa), aki 1852 -ben, a szabadságharc után tényleg eljutott a területre és megfordult Kuldja városában is (ma: Yining vagy Ghulga). A sort Lóczy Lajos geológus folytatta, aki a Széchenyi Béla expedíció tagjaként, 1877 - 1880 közt tett utazást Dzsungáriába. Dzsungária A 770 ezer négyzetkilométeres, vagyis nagyjából a mai Törökországhoz hasonló nagyságú Dzsungária a távol-keleti és türk népek találkozási övezetében fekszik, így mindkét nagy civilizáció jelentős hatást gyakorolt az itt élőkre (mégpedig évezredeken keresztül). Ha valóban itt formálódtunk néppé, akkor az ősi szkíták, hunok, avarok és törökök egyformán hatást gyakorolhattak ránk. Ez a hatás lehetett genetikai keveredés, nyelvi ráhatás és életmódbeli befolyás is, melyek mindegyikére lehet találni igazolásokat.
A második világháború utáni kommunista hatalomnak viszont kapóra jött a nagy Szovjetunió kebelében élő rokonság, a "finnugor eredet" megkérdőjelezhetetlenné vált. Úgy, hogy tényleg csak egy hipotézisről van szó, amely pusztán nyelvrokonság alapján határozta meg a nép eredetét, és még azt a kérdést sem feszegette, vajon a hantik és a manysik honnan érkeztek jelenlegi hazájukba? A sorba nem illő régészeti leletekkel nem foglalkoztak, a finnugor rokonságnak homlokegyenest ellentmondó antropológiai eredményeket pedig egy az egyben figyelmen kívül hagyták. Pedig a modern genetikai vizsgálatok is alátámasztják, hogy az antropológusok már egy évszázada is jó nyomon jártak – mondja a Bernert Zsolt. Turanoid koponya Honfoglalás kori temetők csontanyagából, a turanoid típusnak elnevezett koponyák alapján – legyen a szó a korábban szláv őslakosoknak gondolt, melléklet nélküli sírokban nyugvó köznépről, vagy előkelők díszes tárgyakkal gazdagon ellátott nyughelyéről – egy nagyon is jól körülhatárolt, korábban a Kárpát-medencéből alig ismert embertípus széleskörű elterjedése figyelhető meg.
Az őshaza helyére vonatkozó tudományos állaspontok eltérőek. A kutatók többsége a feltételezett őshazát a Tobol és az Iszim folyók felső folyása közé helyezi. Ez a terület az Urál-hegységtől keletre fekszik. A tudósok zöme azt állítja, hogy itt alakult ki a magyarság. Keresd meg a térképen a magyarok őshazáját! Magna Hungaria: Nincsenek biztos forrásaink arról, hogyan kerültek őseink a Volga-Káma vidékére. Kr. előtt 500-ban átkeltek az Urálon, és a mai Baskíria területén telepedtek le. Itt kb. 1000 évig éltek és, ezt a területet nevezzük Régi vagy Nagy Magyarországnak, a krónikák Magna Hungariát említ.
A kazah hagyomány egyébként mind a mai napig nyugatra vándorolt testvérnépként tartja számon a magyarságot. Ahol viszont ma nyelvrokonaink élnek, hiányzik az ilyen embertípusra utaló leletek folytonossága. A honfoglalás idejébõl származó sírok Nyíregyháza határában, Magyarország egyik legnagyobb, 27 hektáron végzett régészeti ásatásán. Fotó: Balázs Attila / MTI Messze keletről A koponyák alapján levont következtetéseket a modern archeogenetikai vizsgálatok is megerősítik – mondja a főigazgató, és kiemeli: különösen fontos, hogy a mongoloid jegyek viszont e területnél jóval keletebbről érkező népcsoportokkal való keveredésre utalnak. Magyarán a Kárpát-medencébe érkező, magyarként ismert nép egy része a mai Kazahsztánnál keletebbről, nagyjából a Bajkál-tó térségéből származik. Itt érdemes megemlíteni a történeti források által következetesen vallott hun rokonságot, ám mivel bizonyíthatóan hun "etnikumtól" származó temetkezési helyet alig ismerünk, így e kapcsolatot antropológiailag nem lehet vizsgálni.