Hiszek Egy Istenben Hiszek Egy Hazában
Érettségi, felvételi és OKTV feladatok a mobilodon A MatematicA alkalmazást és weboldalt az Oktatási Hivatal ajánlja, és a kapcsolódó adatforgalmat a Vodafone adatkereten kívül biztosítja.
A Magyar Hiszekegy
Ahol a nagymamák és nagypapák nem Sype-on látják az unokáikat. Ahol a magányos idősek nem könnyes szemmel fekszenek le aludni, és nem kell rettegniük, hogy a sötétség leple alatt ki töri rájuk az ajtót. Ahol a fiatal srác, aki éjjel bemászik a kerítésükön nem herbál, meg kristály függő nyomorult lesz, hanem szakmunkás, gazdálkodó, vagy akár mérnők is. Hiszek egy hazában, amely nem csak a hívatlan idegeneket tartja kívül, de a sajátjainak a kezét se engedi el. Ahol az emberek nem félnek jobban bemenni a lerongyolódott kórházakba, mint otthon maradni betegen. Ahol az orvosok a lázlap mellett nem böngészgetnek külföldi állásajánlatokat, a nővérek pedig nem rohannak másod-, meg harmadállásba, hogy ki tudják fizetni a számláikat. Ahol a tanároknak életpályájuk is van, nem csak életpályamodelljük, a gyerekekből pedig büszke magyarokat és sikeres embereket nevelnek, nem szorongó, lehajtott fejű zselléreket. Ahol "munkaalapú társadalomnak" hazudva nem egy országnyi összeszerelő csarnok épül egy nemzetnyi bérrabszolgának.
Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak megvallhatók. Könnyen visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is lehetnék. De igen sajnálom megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is? (1836. január 7. ) ↑ Bölöni Farkas Sándor szóhasználatában az igazgatóság a mai kormánynak felel meg.
Ki legalább hallomásból ismeri az európai országok nagyobb részének harmincadi, políciai és passzusbeli rendszerét, gondolni fogja, miért lettek oly figyelmesek reám nézve ezen tárgyak. Ki pedig utazott is, az velem együtt bámulni fog az amerikaiak ezen módján. Európában szinte valamely varázslatnak hisszük azon eszközöket, melyek az amerikai népet egyes személyenként oly hirtelen a mívelődésnek ily magas pontjára emelték, s az egész nemzetet ily virágzó állapotba tették, s pedig azok Amerikában nézve csupa egyszerű és igen természetes eszközök. [... ] Ezen varázslóeszközöknek egyike Amerikában az újságok kiadása. A nemzet törvényei szerint minden egyes amerikai polgárnak teljes és kérdés alá sem jöhető jussa lévén ott, ahol és mikor tetszik, nyomtatóműhelyt állítani, s abban minden engedelemkéregetés s cenzúrai felvigyázat nélkül, akármely - a több polgárok vele egyforma jussait meg nem sértő - írásait szabadon kinyomtatni, ezen egyszerű mód által születnek Amerikában a tudományok és tudnivalók minden nemében annyi újságok, s terjednek oly könnyen és olcsón mindenüvé a tudományosság, értelmesedés és mívelődés. ]
A modern korban éles hangvételű, humoros, gyakran durván személyeskedő epigrammák is születtek. Sokszor ezek nem is kerültek publikálásra, így legendák szólnak arról, hogy vajon melyiket ki írta. (Ld. még: sírfeliratok). Klasszikus, magyar [ szerkesztés] Janus Pannonius: Szilviáról Azt mondod, gyereked van tőlem s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás! Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is küldi a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Balassi Bálint: Az erdéli asszony kezéről Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen, Csak áldott kezével, mint szép ereklyével engem mint kórt illessen, Legyek ferge rabja, bátor ne szolgálja, csak szinte el ne vessen. Kölcsey Ferenc: Huszt Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
ezzel egy időben készült termékén a hátlapra szöveg helyett szorzótábla került, az előlap pedig hasonlóan díszes volt: Vatera Ima a vásárlók feje felett A Gyöngyösi utcai lakóház saját nemében talán unikális, a különböző intézmények és az áruházak naponta tömegek által bejárt belső terében azonban gyakran felbukkantak a reményteli szavak.
A hazafiakhoz – Wikiforrás
Kinyújtom karomat... s egy pikkelyes, hideg Kígyó tekerül rá, mely fülembe sziszeg; Iszonyodva tépem e szörnyet lefelé, Küszködöm, kiáltok... s fölébredek belé. Istenem, istenem, mily jól esik ennyi Gyötrő álom után végre fölserkenni! Hosszu az éj, hosszu; messze még a holnap A sötétbe néző szegény virrasztónak. Összedúlt párnámon kínosan forgódom: Nincs erőm alunni, pedig volna módom. Csend van, és a csendben, tőlem jó-távoldad, Egy kis óra élénk "pit-pat"-ozást folytat: Úgy tetszik, szú őröl... s mintha félig asszú Életfám gyökerén rágódnék az a szú! Hánykódik az elmém hullámról hullámra. Rajzol a képzelgés álmatlan pillámra: Pillámat beírja mozgó képeivel, S képeit a tarka életből szedi fel. Ott van a bízalom, ez a dőre álom; Ott ül a kaján hit egy törött nádszálon; Ott van a reménység, s örök rettegéssel Futja versenyét a kétségbeeséssel! Látom a reménynek vékony szálán tartott Villám tündöklésü damokleszi kardot, Melynek átkos éle nyugatról s keletrül Egy egész országon húzódik keresztül S egy egész nemzetnek áldozati nyája, Egy néptörzsök esik a bárdnak alája.
- Berzeviczy gergely két tanítási nyelvű közgazdasági szakgimnázium
- Csengei Ágota - Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában! | Extreme Digital
- Mint& berry
- Zeneszöveg.hu
- Bölcsek kövére 2 a klump család 2018
- Hiszek egy hazában – Mandala Dalszínház
- Bölöni Farkas Sándor – Wikidézet
Egy, a húszas évek derekán született példája jócskán kilógott a sorból: a Freund Dezső tervei szerint 1925–1926-ban született – a Wiener Werkstätte hatását mutató – Gyöngyösi utca 4. számú háznak a bejáratát rejtő oldalhomlokzatán olvasható a három sor: A szerző 2017-es felvétele, illetve egy, az építés utáni állapotot megörökítő fotó Az építéskori, a feliratot is mutató állapotról mindössze két fotó maradt fenn, és az is kérdés, hogy mikor tűntek el a sorok a lépcsőházi ablakok közül. A legtöbb forrás ugyanakkor egyetért abban, hogy hetvenöt évvel ezelőtt, a kommunista hatalomátvétel kezdetén még a helyükön voltak. Nem volt elég a napi két szavalat Fotó: Könyvlabirintus A két világháború közti iskolások füzeteiről sem hiányozhatott az irredentizmus: a fenti, Rigler Rt. által kiadott darab első borítóján például nem csak a Nagy-Magyarország képe, de a Magyar Hiszekegy, illetve a NEM! NEM! SOHA! jelmondat is szerepelt, a hátsón pedig az elvesztett területekről tanulhattak a fiatalok. A békéscsabai Kőrösvidék Rt.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Mottó: Az epigramma olyan féligazság, mely úgy van megfogalmazva, hogy bosszantsa azt, aki a másik felét hiszi. (Sailer Matthew) A költészetben az epigramma a legrövidebb műfaj. Az epigrammák általában egyszerű, tömör, gondolati költemények. Többnyire két ellentétes szerkezeti rész kapcsolódik bennük össze (expozíció és klauzula). Vannak magasztos hangvételűek, dicsőítő tartalommal, és vannak humoros, élcelődő, szatirikus, gúnyos, éleshangú epigrammák is. Az epigrammák a görög költészetben a sírversekből alakultak ki, és eredetileg disztihonban íródtak; a tömör forma őrzi ezt az eredetet. A római költészetben vált az epigramma szatirikussá (Catullus, Martialis). A humanizmus, és a klasszicizmus idején a didaktikus, és az antik hagyományokon nyugvó epigrammák voltak kedveltek a irodalomban. A felvilágosodás korában sokan és gyakran írtak epigrammákat ( Voltaire, Rousseau, Lessing, Herder, Goethe, Schiller, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc). Lessing szerint az epigramma az adott tény (tárgy), és a hozzá kapcsolódó szellemes megjegyzés egységében jön létre, és a viszonyuk általában ellentétes.