Hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőkével mérhetjük, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával. A területi tőke a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi. Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő eredmények is ebben a mintázatban. Az Összkép térképei friss és pontos képet adnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma a magyarországi járások és települések. Adatforrás: Oláh-Szabó-Tóth (szerk. ) 2017: A területi tőke és magyarországi dimenziói A legjobb helyzetben a következő térségek vannak: a megyei jogú városok, Budapest, az ország északnyugati része; a hagyományos vidéki központok, mint Gyula, Körmend vagy Jászberény, valamint a Balaton környéke és néhány nagyváros agglomerációja például Székesfehérvár, Pécs és a főváros körüli területek. Ezek a térségek alkotják Magyarország legvirágzóbb világát.
A faktorértékek aggregátuma adta a végső eredményeket, amiket a fenti térképen láthatunk. A pénzben jól kifejezhető, anyagi javak összességét olyan adottságokkal mérték, amelyeket a gazdasági elemzések szoktak figyelembe venni. Ezek például a jövedelmek, a foglalkoztatottság, az épített környezet, az intézményi ellátottság, az infrastruktúra, a természeti környezet, a szolgáltatások, a szabadidős lehetőségek és a vállalkozások jellemzői. Külön vizsgálták a nehezebben megragadható, de a települések helyzetét erősen befolyásoló társadalmi, demográfiai és kulturális tények összességét. Ezt a következő tényezők állapotának feltérképezésével tették mérhetővé: képzettség, internethasználat, népességváltozás, öregedés, vándorlás, helyi politika, felsőfokú oktatás, színházak, kultúra, eltartottság, közoktatás és közegészségügy. Az indikátorokról – forrás: Oláh-Szabó-Tóth (szerk. ) 2017: A területi tőke és magyarországi dimenziói Anyagi szempontból az északnyugati területek valóban jól állnak A fenti összegzett eredményből csak a gazdasági, az infrastrukturális és az intézményellátottsági jellemzőket vizsgálva az látszik, hogy kiemelkedően jó helyzetben vannak az északnyugati járások, a Balaton környéke és Budapest.
Tárgyi és immateriális költségek A tárgyi és immateriális költségek közötti különbség gyakran finom, de nagy következményekkel járhat egy vállalat számára. Az emberek néha megvizsgálják a materiális költségeket, csak az immateriális költségeket nézi, vagy figyelmen kívül hagyják, amiért drágán fizetnek később az életben. A kézzelfogható olyan dolgokra utal, amelyeket látunk és érzünk, míg az immateriális olyan dolgok, amelyek nem láthatók és érezhetők. Ezt példázza meg. Tegyük fel, hogy a felső üzleti iskolák MBA kurzusának költsége 100 000 dollár, míg az alacsony iskolai iskola költsége 50000 dollár. Láthatja ezeket a kézzelfogható költségeket, és dönthet az olcsóbb kollégiumról. De látni és érezni a különbséget, ha a diploma megszerzése után nem talál jó munkát, míg a barátod, aki telepedett le a felső üzleti iskola kap nagyon vonzó állásajánlatokat. Közvetett fizetést jelent az MBA elvégzéséhez egy átlagos iskolából. Ön megvizsgálta a kézzelfogható költségeket, és nem tekintett olyan immateriális költségre, amelyet később fizet.
A területi tőke alapján felálított toplista és a legrosszabb helyzetűek Végezetül nézzük, mit mutat az Összkép térképe arról, melyek az ország legjobb és legrosszabb helyzetű térségei a területi tőke szempontjából. A legjobb helyzetben lévő járások: Budapest, Pécsi, Egri, Szegedi, Székesfehérvári, Szombathelyi, Győri, Tatai, Zalaegerszegi, Veszprémi, Debreceni, Budakeszi, Dunaújvárosi, Balatonfüredi, Soproni, Békéscsabai, Dunakeszi és a Szentendrei járás. A legnehezebb helyzetben lévő járások: Hajdúhadházi, Nyíradonyi, Cigándi, Ibrányi, Kemecsei, Kunhegyesi, Mezőcsáti, Derecskei, Balmazújvárosi, Baktalórántházi, Szikszói, Nyírbátori, Encsi, Hevesi, Nagykállói, Püspökladányi és a Mátészalkai járás. [Sassy_Social_Share] Szólj hozzá Te is, hogy teljesebb legyen az Összkép! A sorozat további cikkei
Az Észak-Alföld, Bácska déli része és Baranya déli járásai viszont nehéz helyzetben találják magukat. Meglepő, hogy az ország második legnagyobb városa, Debrecen és járása is a legnehezebb helyzetű járások között van, valamint az ország közepén lévő Martonvásári és Ráckevei járás is a környezeténél gyengébb eredményekkel rendelkezik, hiába Budapest közelsége. Pozitív meglepetés a Zemplén, Szatmár vidéke, a Balassagyarmati, a Komlói és a Jászberényi járás. Ezek a területek a "legjobb helyzetű" és a "közepesnél jobb helyzetű" kategóriákba kerültek. Közgazdász szemmel az északnyugati területekre tolódik el az ország súlypontja, azonban a kép sokat változik, ha a kulturális, társadalmi dimenziókat is figyelembe vesszük. Humán szempontból nem dől fel a térkép Kiegyensúlyozottabb képet kapunk az ország járásainak gazdagságáról, ha a humán tényezőket vizsgáljuk. A képzettségi, szociális és kulturális tényezők alapján keleten és nyugaton is találunk jó helyzetben lévő területeket és elmaradottabb térségeket egyaránt.
• Az immateriális költség olyan költség, amelyet nem látunk, de annak hatásait a jövőben később érzékeljük. • Egy cselekvés immateriális költsége sokkal nagyobb lehet, mint a kézzelfogható költség. Ajánlott
A kisiskolák települési művelődést segítő centrum szerepe és hatása Abstract A Közoktatási Vezetőképző és Pedagógus Szakvizsgán záró dolgozatom témájául egy Nógrád megyei kisfalut, Dejtárt és annak kisiskoláját választottam. Célom volt bemutatni a falu történetét, természeti-, társadalmi- és gazdasági környezetét, valamint az iskola történetét, materiális és immateriális környezetét. Láttatni kívántam a szoros kapcsolatot a falu és az iskola működése között. Végezetül néhány lehetőséget vázoltam fel, amelyek előre vihetik az iskolát és a falut is. A dolgozatban szereplő adatokat ezen cikk megírásakor frissítettem, illetve beillesztettem olyan információkat, amelyek a felvázolt tervek, ötletek megvalósulása. *** As the topic of my term paper at the Public Education Leadership Training and Teacher Examination I chose a small village and its small school in Nógrád County. I intended to present the history and the natural and socio-economic environment of the village as well as the history and the material and immaterial environment of the school.
Az ország élvonalában a fővárost és agglomerációját, a megyei jogú városokat, a Balaton vidékét és a Dél-Alföld egyes térségeit találjuk. A legrosszabb helyzetű járásokat az ország északi és keleti határvidéke, valamint az Észak-Alföld mellett a Kis-Alföld déli részén, a Mezőségben és Dél-Somogyban találjuk. Sok a meglepetés azon a térképen, mely a képzettséget, internet használatot, népességváltozást, öregedést, vándorlást, helyi politikát, felsőfokú oktatást, színházakat, kultúrát, képzettséget, oktatás és az egészségügy állapotát méri. Ebben tekintetben kedvező helyzetben vannak a Táti, a Velencei, a Gyöngyösi, a Szarvasi, a Mezőtúri, a Jászberényi járások. A Zemplén és a Hajdúság ugyancsak jobb képet mutat, mint a környezete. A Debreceni járás nagyon érdekes abból a szempontból, hogy itt a legnagyobb a különbség a területi tőke pénzben jól mérhető és a humán tényezőket összesítő elemei között. Az első szempontból a legnehezebb helyzetű kategóriában, a második alapján a legjobbak között van a második legnagyobb magyarországi város környéke.
Ahol régóta tart és erőteljes a tőke felhalmozódása, ott az életszínvonal növekszik, a lehetőségek spektruma kitágul. Két csoportra bonthatjuk a területi tőkét: materiális és immateriális tényezőkre. Hibát követnénk el, ha csak a materiális tényezők alapján mérnénk fel egy terület helyzetét, mert a termelésen, a jövedelmeken és infrastrukturális fejlettségen kívül sok más tényező is befolyásolja a területek által biztosított életkörülményeket és lehetőségeket. Ez motiválta a csapatot a kutatásban is: "a gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségek materiális mutatókkal történő megjelenítésétől […] gyakran a laikus tapasztalatok is eltérnek"- áll a kötet borítóján. A kötet célja, hogy az eredményekhez vezető utat is bemutassa. A területiség vizsgálatának módszertana nagy szakmai kihívást jelent. A kötetet lektorálta Németh Nándor, szakmai lektora Csite András volt. Összesen 156 indikátor vizsgálata után 77-et sűrítettek össze 14 faktorban, majd hazánk minden településére kiszámolták a faktorok értékeit.