Ki mikor mehet nyugdíjba 2020-ban! Nyugdíjkorhatár és öregségi nyugdíjba vonulás menete feltételei a 2020-as évben! Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár 2020) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie Magyarországon. Mitől függ a nyugdíj összege? A társadalombiztosítási nyugellátás összege a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. (A törvény szavait magyarra fordítva tehát a lényeg: az állami nyugdíj nagysága attól függ, hogy mennyi volt a keresetünk az életpályánk során és hány év szolgálati időt tudunk igazolni. Megjegyzés: ezért vannak/lesznek komoly bajban nyugdíjba vonulásukkor azok a munkavállalók, akik minimálbéren vannak bejelentve, vagy KATA-s vállalkozók, hiszen az ő esetükben a nyugdíj számítás alapja is a minimálbér/KATA lesz, így nagyon alacsony nyugdíjat fognak számukra megállapítani. )
Az öregségi teljes nyugdíj azonban nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Ez a harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Jogszabály részletesen meghatározza, hogy mely szolgálati idő minősül keresőtevékenységgel és mely gyermekneveléssel szerzett szolgálati időnek. Nem veszik figyelembe jogosultsági időként a szakképző iskolai tanulóként, a szakmunkástanulóként, az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati időt, nem számít be a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem!
chevron_right Ők mehetnek nyugdíjba 2021-ben hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 01. 06., 06:35 Frissítve: 2021. 05., 23:04 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012-től történt módosítását követően saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá a nők – nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül – kedvezményes öregségi nyugdíjat igényelhetnek, ha rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki – 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, – 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183 nap, – 1953-ban született, a betöltött 63. életév, – 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183 nap, – 1955-ben született, a betöltött 64. életév, – 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183 nap, – 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Ha a jogosultság egyébként fennáll, akkor a nyugdíj összegét már valamennyi megszerzett szolgálati idő figyelembe vételével kell megállapítani. Ez azonban csak a nők lehetősége, a férfiakon ez nem segít. Ezek után nézzük át a "veszélyeztetett", idő előtti nyugdíjazási formákat. [A rokkantsági nyugdíjjal ezúttal szándékosan nem kívánunk foglalkozni, nyilván ez is a korhatár betöltése előtt igénybe vett egy nyugdíjazási forma, de az Széll Kálmán terv és az Alkotmány idézett szövege nem ezzel függ össze. A rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatban is vannak elképzelések, de ezek teljesen más természetűek és jellegűek. ] Az előrehozott öregségi nyugdíj a jelenleg hatályos szabályok szerint 1. A csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Ilyen esetben az előbb tárgyalt csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8, 4 százalékát. Folytatjuk...
Ennek megfelelően Alkotmányunk 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészült ki: "Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Vizsgáljuk meg, milyen nyugdíjak vannak "veszélyben". Ehhez először meg kell határoznunk mi is az az általános öregségi nyugdíjkorhatár. Magyarországon a 62 éves nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.