A jognyilatkozat megtételének megtagadása esetén, meghatározott feltételek mellett a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja. Ennek feltétele, hogy a nyilatkozat megtételét jogszabály kívánja meg, és a nyilatkozattétel megtagadása magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért. További feltétel, hogy nyilatkozat megtagadása által előidézett az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Amint látható, a jognyilatkozat bírósági úton való pótlására kivételes jelleggel, szigorú feltételek fennállása mellett van lehetőség. Tehát attól, ha valaki egy nyilatkozatot nem tesz meg, a hiányzó nyilatkozat bírósági úton nem pótolható automatikusan, akkor sem, ha a nyilatkozat elmaradása a másik félnek érdeksérelmet okoz. Például nem lehet bírósági úton pótolni valamely szerződő félnek a szerződés módosítására vonatkozó hiányzó nyilatkozatát. A jognyilatkozat pótlására példa, ha a közös tulajdonú ingatlanban a tulajdonostárs általi építkezéshez a jogszabály által megkívánt hozzájárulást a másik tulajdonostárs anélkül tagadja meg, hogy ehhez törvényes érdeke fűződne.
kovacsbandi 2014. 18. 16:11 Tisztelt Szakértők! Alperesként viszontkeresetet akartunk indítani a felperes ellen. Beadványhoz csatoltuk a felragasztott a nem kevés, de szükséges mennyiségű illetékbélyeget. A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzésben elutasította viszontkeresetünket hivatkozva arra, hogy a beadványunkkal a per befejezését akartuk hátráltatni (Pp. 147. §(1). Nem fellebbeztük meg a végzést, nem láttuk értelmét. Mivel a bíróság érdemi tárgyalás nélkül utasította el a viszontkeresetünket, vissza jár-e a lerótt illeték vagy annak bizonyos része? Kérhetek e ezzel kapcsolatban újabb végzés a bíróságtól? Köszönöm a választ. 2013. 04. 24. 14:30 Az éves többlethasználati díj az illetékalap. zozo7703 2013. 11:25 Tiszteletem! Egy házba értéke kb:15 mill. van 1/2 haszonélvezeti jogom, amelyben családommal laktam. A tulajdonos részéről (ő folyamatosan ott lakott, és most is), engem is gyermekem is többszöri halálos fenyegetés, és bántalmazás ért. Súlyos testi sértés miatt bíróságon van az ügy, amit a tulajdonos elismert, így nemsokára vége lesz a pernek.
Nem egyszerű művelet a bejegyeztetés Hozzá kell még tenni, hogy a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba történő bejegyeztetés nem egyszerű művelet, tekintettel arra, hogy a rendszerben mind az eladót, mind pedig a vevőt előzetesen felhasználóként regisztráltatni kell, amelyhez egy egyszeri alkalommal mindkét félnek (jogi személy esetében annak képviselőjének) egy un. azonossági nyilatkozatot kell tennie egy közjegyző előtt. Az egyszeri regisztrációt követően a rendszerben a bejegyzésre vonatkozó nyilatkozat személyesen vagy képviselő útján akkor tehető, ha a képviselő a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója. A fentiek gyakorlati szempontból ott okozhatnak problémát, hogy hiába tartalmazza a szerződés a tulajdonjog fenntartást és hiába szeretné azt az eladó a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba bejegyeztetni, ezt mindaddig nem teheti meg, amíg a vevő önmagát a rendszerben ugyancsak nem regisztráltatta (feltéve, hogy ezt korábban még nem tette meg). Ez a regisztrálási kötelezettség még abban az esetben is fennáll, ha a szerződés egyébként tartalmazza a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba történő bejegyeztetési kötelezettséget.
Ha nem, akkor egyszerűen nincs mit tenni ebben az ügyben? Ez azért lenne szomorú, mert így a fizető fél elesik minden kedvezménytől, mert nem ő az adós, azaz nem igényelheti. (pld. árfolyamgátat se tud igénybe venni) 2013. 01. 17:25 Az egész eddigiekről tudni kell, hogy eddig az átvállaló intézte csak a bankkal az ügyeket, magyarán azt mondtak neki, amit akartak.... 2013. 17:20 Értelmezhetem ezt a vagyonközösségi megállapodási passzust tartozásátvállaló nyilatkozatként? Ez azért lenne jó, mert ugye akkor csak a jogosult hozzájárulása lenne szükséges. - Az adóscseréről való hozzájárulást megadták a banknál elvi engedély formájában, írásban. Most azon rugóznak, hogy közjegyző foglalja ezt a szerződésmódosítást írásba - Az átvállaló beszélt közjegyzővel - a közjegyző meg azt mondja, hogy erre nincsen jogszabály - nem vállalja hogy az eredeti adós kifejezett, erre az alkalomra szóló nyilatkozata híján is szerződésbe foglalja az adósváltást. 16:56 Nem feltétel, de a felperes kiteszi magát az ok nélküli perlés ódiumának.
§ (2) bekezdés Jogosultak köre Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. § (1) bekezdés Kizáró okok Csak személyesen intézhető-e az ügy? Csak személyesen Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. § (4) bekezdés Helyben intézhető-e az ügy? Nem Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. törvény 3/A § (2) bekezdés Kapcsolódó ügyek OKMIR00024 egyéni vállalkozói igazolvány cseréje iránti kérelem Ügyintézési határidő A kiállított igazolvány azonnal átvehető az okmányirodában Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. § (4) bekezdés Az ügyfél által közlendő adatok Pótlás esetén a kérelmet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos változás bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell benyújtani Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. törvény 6.
Az ítélet ettől eltérően már csütörtök délutántól biztosítja a különélő szülőnek a kapcsolattartás lehetőségét, a gyermek és a szülő szoros kapcsolata, közös kívánságuk alapján tehát a bíróságnak lehetősége van arra, hogy döntésével az általánosan kialakult gyakorlattól eltérjen. Ahogy azt az ítélet indokolásában a bíróság kiemeli, a szülőnek a saját szükséges tartásának rovására is hozzá kell járulnia gyermeke tartásához, melyet a gyermeket gondozó szülő természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltat (gyermektartásdíj) [Csjt. 69/A. §]. A tartásdíj mértéke tekintetében is elsősorban a szülők megegyezése az irányadó, a bíróság a kérdésben ennek hiányában hoz döntést. Meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a felek jövedelmi, vagyoni viszonyaira, a háztartásukban eltartott többi gyermekre, a gyermek saját jövedelmére is. A tartásdíj összege gyermekenként általában az átlagos jövedelem 15-25%-a – a minimális összeg meghatározása mellett –, azzal, hogy az összes tartási igény a jövedelem 50%-át nem haladhatja meg.
Törzsadatok Témakör: Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos feladatok Élethelyzetek: Okmányokkal kapcsolatos ügyintézés Ügyintézési szint (további információ): Az ügy megnevezése Egyéni vállalkozói igazolvány pótlása iránti kérelem Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. (XII. 17. ) IRM rendelet, Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. § Az ügy rövid ismertetése (további információ): Az igazolvány pótlását lehet kérni, ha az elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült. Pótlás esetén a kérelmet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos változás bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell benyújtani Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. ) IRM rendelet 9. § (1) bekezdés Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. § A hatáskörrel rendelkező hatóság A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala okmányirodai osztály Vonatkozó jogszabályhelyek: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. törvény 3/A.
Utóbbira tipikus példa a szerződéskötés, amely a felek egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. A joggal való visszaélés tilalma Akit valamely jog megillet, az általában a jogszabályi keretek között, szabadon gyakorolhatja e jogát. A jog gyakorlásának általános jellegű korlátját jelenti a joggal való visszaélés tilalma. Visszaélésszerű a jog gyakorlása, ha az adott helyzetben a jogosultság általános céljával ellentétes módon történik, és ezzel a másik érintett személy törvényes érdekeit jelentős sérelmét valósítja meg. A joggal való visszaélés többféle helyzetben előfordulhat, így például közös tulajdon esetén a tulajdonostárs jogainak visszaélésszerű gyakorlásával, vagy például a gazdasági társaságbeli tagot megillető jogokkal való visszaélés esetén. A jognyilatkozat pótlása A joggal való visszaélés speciális esete, ha a visszaélésszerű joggyakorlás úgy történik, hogy a jogosult megtagadja a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtételét. Ebben az esetben tehát a visszaélés abban merül ki, hogy az érintett személy nem tesz meg valamely nyilatkozatot.