Milyen Ruhadarab Volt A Szűr És Kik Viselték
Felső öltözékük a szűr, a suba és a ködmön (rövid bunda). Lábbeliként csizmát hordtak. Fejfedőjük a nagykarimájú pásztorkalap, ami mellé – mindig bal oldalra – díszes madártollat tűztek. A túzok, a gém, a kócsag stb. toll jelezte a csikós rangját. A kalapot gyakran zsírozták, hogy ne ázzon be. Egy idő után olyan nehéz lett, hogy az engedetlenkedő lovat orrba legyintve vele az állat mindjárt megszelídült.
Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis
Az itt élő férfiak sokáig megőrizték viseletüket, még a 20. század közepén is hordták némelyek. A bugaci juhászok fehér vászonból, majd gyolcsból varrt bő gatyát és inget viseltek. Minden juhásznak két fehér és két zsíros gatya tartozott a ruhatárához. Az utóbbit hamuval és faggyúval kenték, hogy az eső ne áztassa át. Ezt főleg piszkos munkához hordták. Nagyméretű ezüstgombokkal bőven kivarrt lajbit (mellényt) viseltek, e fölé mándlit (kabátot) húztak. A juhászok nadrágja (rajthuzli) bőrből vagy posztóból készült, térden alul bővült, sárgaréz gombok díszítették; az alsó szárát ki is lehetett gombolni. Hegyes orrú és magas sarkú pásztorcsizmát viseltek lábbeliként. Magas tetejű kalapjuk jellegzetes formájú volt, a régi süvegre emlékeztetett. Itt is használták a szűrt, amelyek rövidebb fajtáját szűrdolmánynak nevezték. Csikós öltözéke A hortobágyi csikósok öltözéke sötétkék színű ing és gatya. (Ez a szín a 19. század második felében terjedt el: a szabadságharc egyik-másik lovascsapata sötétkék inget és gatyát viselt. )
- 125 ccm motor jogosítvány nélkül online
- Milyen ruhadarab volt a szűr és kik viselték videos
- Felhők fölött 3 méterrel téged akarlak
- Magyar N�prajzi Lexikon /
- Pom pom meséi könyv letöltés
- Ha egy férfi téged akar
- [VIDEA] Tökös csávó 2012 teljes film magyarul - Teljes Filmek 2020 2021 Magyarul
- Harry Potter és az azkabani fogoly J. K. Rowling olvasás online - ifmetenpa
- Milyen ruhadarab volt a szűr és kik viselték 2020
A bakonyi cifraszűr a szűrfajták között a legrövidebb és a legbővebb. Veszprémi szűrnek is hívták. Gallérja is a legnagyobb, és majdnem olyan hosszú, mint maga a szűr. Rövid ujjait kerek posztódarabokkal befenekelték. A bakonyi cifraszűrre jellemző, hogy nagyon gyakran a magyar címert beleszőtték a díszítésébe. A díszítése egyébként főképpen a cinóberpiros szegés és rátét. Leggyakoribb rátéte a tulipán, ami gyakran feketével kontúrozott. A késői darabokon egyre gyakoribb a fekete díszítmény. A bakonyi kanászok nem a derekukon viselték a pásztorkészségeket, mint az alföldi pásztorok, hanem a szűr befenekelt és zsebnek használt ujjában tartották kisebb használati tárgyaikat. A XIX. század folyamán üldözték a viseletét, a Bach- korszakban kifejezetten a nemzeti ellenállás jelképe lett. Veszprém mellett Várpalotán is sokan készítettek cifraszűrt. Palotán nemcsak a legnépesebb, de a leghíresebb és leggazdagabb iparág is kétségtelenül a csapóké volt. Hírükre jellemző, hogy még a távoli Gyöngyös kiöregedő csapóinak pótlására is szerettek volna Palotáról mesterlegényeket kapni.
A suba A subát, ezt a kör alakú, pelerin-szerű felsőruhát a 15. században még egységesen viselte a király, az udvari nép, a köznép és a parasztság. Az anyagában és a díszítésében volt jelentős különbség, ez alapján beszélünk a király hermelines palástjáról, vagy a parasztok subájáról. E télen meleg, nyáron – a hőszigetelés miatt – hűsítő ruhadarab szabásához legkevesebb 3 és fél juhbőrt használnak fel. Hogy milyen legyen a suba, az mindig a pénztárcától függött: munkába 5, kocsikázáshoz 8, templomba járásra 10-12, de még 15 darabból is készült suba. A kiterített darab körcikkely, vagy teljes kör alakú volt, a felhasznált bőrök számától függően. A köznapiak dísztelenek voltak, az ünnepieket színes bőrből kivágott, rátétes elemekkel hangsúlyozták. Hossza lehetett földig, vagy combig érő. Hódmezővásárhelyen a rövidebb, a Nagykunságon, Hajdú és Bihar megyében a hosszabb formáját viselték. Az egyes részeket duplán fogott keskeny bőrszalaggal együtt varrták össze. Az alját esőben-sárban kifelé fordítva felgombolták.
A szűrhímzés eleinte hagyományos technikával, gyapjúfonallal készült. Pirosbordó és kék stilizált virágok, világos és sötétzöld levelek harmonikus kompozíciói emelték ki a hangsúlyos részeket. A varrógép megjelenése után rátéteket alkalmaztak, amelyeket géppel varrtak a posztóra (a szűrszabók a géppel való munkát "nyargalásnak" is nevezték). A szűr cifra változatait a fiatal férfiak hordták, az idősebbek többnyire csak feketével díszítettben jártak. Drága ruhadarab volt, mégis minden legény igyekezett venni egyet a leánykérésig. Ekkor ugyanis, mintegy véletlenül otthagyta a lányos háznál a szűrét. Másnap aztán, hogy visszament érte, kiderült: mehetnek-e a lánykérők, vagy sem. Ha kiakasztották a szűrét, nem tartották kívánatos kérőnek, ha benntartották, akkor a lánykérés eredménye nem volt kétséges. Így került be a köznyelvbe a "kitenni a szűrét" kifejezés, ami azt jelöli, hogy valakit elutasítanak, kiutasítanak. Juhász öltözéke Az alföldi szilaj állattartás és ezzel a pásztorok életformája a Hortobágyon és Bugacon maradt fenn legtovább.
Sz�les v�r�s vagy m�s sz�n� poszt� szeg�se volt. Gall�rj�n �s a h�tulja als� r�sz�n h�mz�s is lehetett. – 6. K�l�nleges c�lt is szolg�lt a fenekes ujj� sz�r. A Dun�nt�lon �s a pal�cokn�l a fel�ltve am�gy is sohasem viselt sz�r ujjait szok�s volt bevarrni, ill. egy kerek poszt�darabbal befenekelni. M�r eleve befenekelt ujjakkal is k�sz�tett�k a szab�k. P�sztorok, guly�sok, kond�sok hordt�k. Ebben tartott�k kisebb holmijukat. Az ujjat elz�r� kerek r�s csak a pal�cokn�l volt h�mzett. Itt a fenekes ujj� sz�r�k rendszerint fekete → szeg�s �ek, ezekhez �ltal�ban piros al�fog�s, → cigula is j�rult. Fekete �s piros t�bbnyire az �n. "csipk�z�s" -e is, a pal�cok fenekes ujj� sz�rein�l ritk�bban z�ld �s k�k sz�nt is alkalmaznak. A dun�nt�li fenekes ujj� sz�r�ket ink�bb piros szeg�ssel k�sz�tett�k. Ott csak kan�szok hordtak ilyeneket. – 7. A megrendel�sre k�sz�tett sz�rnek v�lt�ba varrott sz�r, a v�s�ri elad�sra k�sz�ltnek fogadott sz�r volt a neve. A m�lt sz�zadban a paraszts�g, ill. a p�sztors�g anyagi erej�t meglehet�sen ig�nybe vev� sz�r�k divatj�t a hat�s�gok f�kezni igyekeztek.
