Meggyőződésem, hogy a Szent László-szobor méltó helyen áll a székesegyház előtt, a püspöki palota szomszédságában. A püspöki palota csak annyiban kapcsolódik László királyunk emlékéhez, hogy a püspökség székhelyét, amit az államalapító Szent István királyunk hozott létre 1020 körül, 1077-ben, trónra lépése évében László helyeztette át Nagyváradra. A székesegyházzal közel egy időben épült impozáns barokk palota hosszú pereskedés után csak néhány éve került vissza a váradi püspökség birtokába, de a palota teljes birtokbavétele még folyamatban van. Aktuális érdekesség, hogy a magyar kormány éppen most, a jubileumi év során támogatta közel 2 milliárd forinttal a felújítását. De hol van László király eltemetve? Egy hely maradt, ahova még elzarándokolhatunk: a vár. Szent királyunkat 1095-ben bekövetkezett halála után ideiglenesen Somogyváron, majd később itt, a számára fontos városban, annak akkortájt még földvárában, az ott emelt templomban helyezték – akkor úgy vélték örök – nyugalomra. Ezt követően egyébként többeket is itt temettek el.
Regn�l�sa els� id�szak�t azt�n a Salamon ellen folytatott k�zdelem hat�rozta meg, aki – IV. Henrik n�met-r�mai cs�sz�r (ur. 1056-1106) t�mogat�s�val – kezdetben Moson k�rny�k�n rendezkedett be. L�szl� helyzet�t nehez�tette, hogy a hatalomra �h�toz� Salamon felaj�nlotta h�b�r�l Magyarorsz�got a cs�sz�rnak, teh�t Henrik t�mad�sa �lland� vesz�lyk�nt fenyegetett. A regn�l� kir�ly mozg�ster�t ez a k�r�lm�ny d�nt� m�don hat�rozta meg, hiszen csakis a cs�sz�r ellen form�l�d� sz�vets�ghez csatlakozhatott: b�r nem �rtett egyet VII. Gergely egyh�zi reformjaival, �s annak vil�gi f�s�g�t hirdet� ideol�gi�j�val, a p�pas�g mell� �llt a kibontakoz� invesztit�raharcban, mik�zben Henrik ellenl�bas�nak, Rudolf tr�nk�vetel�nek a l�ny�t, Adelhaidot vette feles�g�l. A hercegn�t�l k�s�bb h�rom le�nygyermeke sz�letett, akik k�z�l egyed�l II. J�nos biz�nci cs�sz�r k�s�bbi feles�g�t – a Biz�ncban szentt� avatott – Piroska hercegn�t ismerj�k n�v szerint. Id�k�zben azt�n Salamon a K�rp�tokt�l keletre �l� kunokn�l �s beseny�kn�l keresett t�mogat�st L�szl� ellen, m�gnem egy biz�nci rabl�hadj�rat sor�n feltehet�en �let�t vesztette.
De legfőképpen a méltóan megőrzött emléke. Szöveg és fotó: Hautzinger Gyula
Méreteit illetően is lenyűgöző. Hajója hetven méter hosszú, harminc-negyven méter széles. Belső tere monumentális, kupoláját, mennyezetét csodálatos freskó mesterművek díszítik. De itt sem találtuk meg László sírját. Helyette harci szekercéjét és a győri ereklyéjéből való csontszilánkját őrzi a püspökség székes temploma, melyet Szent II. János Pál 1991-ben bazilika minor rangra emelt. Ha sír nincs is, de az egyik mellékoltáron szép festmény látható László királyunkról a székesegyházban. A monumentális épület előtt pedig ott a róla 1893-ban készült impozáns szobor is, ami eredetileg a főtéren állt. A román rendszer bejötte után másnak állítottak ott szobrot: Mihai Viteazul havasalföldi fejedelemnek, aki uralkodása idején többször is betört Erdélybe, sőt rövid ideig román uralom alatt egyesítette Havasalföldet, Moldovát és Erdélyt. Tiszavirág életű uralkodása nem sokáig tartott, II. Rudolf parancsára Basta tábornok kivégeztette. Mindenesetre nem csoda, ha Romániában lépten-nyomon az emlékével találkozunk – de ez egy másik történet.
1046. j�nius 27. | Szent L�szl� kir�ly sz�let�se Szerz�: Tarj�n M. Tam�s 1046. j�nius 27-�n sz�letett Szent L�szl� magyar kir�ly (ur. 1077-1095), a k�z�pkori lovagi eszm�nyt megtestes�t� uralkod�, aki 18 �ves orsz�gl�sa sor�n kiemelked�t alkotott a t�rv�nyhoz�s, az egyh�zszervez�s �s a had�szat ter�n is. L�szl� m�g a Vazult�l sz�rmaz� hercegek lengyelorsz�gi sz�m�zet�se idej�n sz�letett, a k�s�bbi I. B�la kir�ly (ur. 1060-1063) �s Richeza hercegn� m�sodik gyermekek�nt. Csal�dja csak Andr�s (ur. 1046-1060) tr�nra l�p�se ut�n k�t esztend�vel, 1048-ban t�rt haza Magyarorsz�gra. L�szl� fiatalkora apja �s testv�re hatalmi harcainak f�ny�ben alakult: 1057-ben – B�l�val egy�tt – elismerte Salamon herceg – Andr�s fia – �r�kl�si jog�t, k�t �vvel k�s�bb azt�n m�gis apja p�rtj�ra �llt a tr�nvisz�ly sor�n. I. B�la 1063-ban bek�vetkez� hal�la ut�n testv�r�vel, G�z�val egy�tt Lengyelorsz�gba menek�ltek, majd II. Boleszl�v kir�ly (ur. 1058-1079) seg�ts�g�vel visszat�rtek �s megegyeztek a tr�nt birtokl� Salamonnal (ur.
Az egyh�zat �rint� t�rv�nyek emellett szab�lyozt�k a tized szed�s�t, rendelkeztek a k�lf�ldr�l �rkez� klerikusokr�l, az �nnepekr�l, valamint a zsid�k �s az iszl�m hit�ek – az �n. b�sz�rm�nyek – helyzet�r�l is. Szent L�szl� uralkod�sa sor�n egyszerre l�pett fel a kereszt�ny hit �s a szuver�n Magyarorsz�g v�delmez�jek�nt: hogy a g�r�gkeleti egyh�z poz�ci�it visszaszor�tsa, megalap�totta a z�gr�bi p�sp�ks�get, a kalocsai �rseks�g k�zpontj�t pedig B�csba helyezte �t. K�zben sz�mos szent helyet alap�tott, melyek k�z�l legh�resebb a Beretty� melletti Szentjobb, valamint a somogyv�ri Szent Egyed-ap�ts�g voltak. Szint�n kett�s – nemzeti �s vall�si – c�lt szolg�lt az 1083-as szentavat�si proced�ra is, mely sor�n L�szl� I. Istv�n mellett Imre herceget, Gell�rt p�sp�k�t, �s a zobor-hegyi remet�ket, Andr�st �s Benedeket is kanoniz�ltatta. M�ig vita zajlik arr�l, hogy R�ma hozz�j�rult -e a szentt� avat�sokhoz, melyekkel a kir�ly egyfel�l n�pe vall�sos �rz�s�t akarta n�velni, m�sfel�l pedig jelezni akarta az orsz�g h�b�ri al�vet�s�re t�rekv� cs�sz�rnak, hogy Magyarorsz�g – szentjei r�v�n is – �n�ll� tagja a kereszt�ny Eur�pa csal�dj�nak.
Szent L�szl� legend�san szigor� t�rv�nyei h�ven mutatj�k be a 11. sz�zad v�gi magyar t�rsadalom helyzet�t, ahol az anyagi szempontok szerinti r�tegz�d�s m�r lassan v�gbement, �gy a mag�ntulajdon tisztelete rendk�v�l fontoss� v�lt. �ppen ez�rt L�szl� kor�ban dr�k�i szigorral b�ntett�k a lop�st: a tetten �rt tolvajra akaszt�s v�rt, mik�zben olyan kis t�telek eltulajdon�t�s��rt, mint egy liba, vagy egy ty�k �rt�ke is csonk�t�s, az orr, a f�l vagy a k�z lev�g�sa j�rt. M�g a templomba menek�l� b�n�s is szeme vil�g�val fizetett tett��rt, teh�t a tulajdon elleni b�ncselekm�nyek nagyobb s�llyal estek latba, mint mondjuk a nemi er�szak vagy ak�r a gyilkoss�g. E szigor oka v�lhet�en az esetek gyakoris�g�ban rejlett, �s K�lm�n k�s�bbi, enyh�bb t�rv�nyei f�ny�ben kimondhatjuk, hogy a szent kir�ly kem�ny fell�p�se eredm�nyre vezetett. L�szl� t�rv�nyeib�l m�sfel�l azt l�thatjuk, hogy a kereszt�nys�g helyzete m�g kor�ntsem volt stabil, m�sk�l�nben az 1092-es szabolcsi zsinaton hozott h�res t�rv�ny, mely megtiltotta a kutakn�l, f�kn�l t�rt�n� �ldozatokat, sz�ks�gtelen lett volna.