A Nagy Gazdasági Világválság Vázlat
- Történelem vázlatok 5. , 6., 7. és 8. osztály - Földünk a két világháború között - A nagy gazdasági válság
- Okostankönyv
A világgazdasági válság I. Alapfogalmai: – Világgazdaság: egyes nemzetgazdaságok közti kapcsolatok összessége – Válság: a gazdaság és társadalom valamely területén fellépő egyensúly hiány (válság ált. szakaszai: válság pangás felélénkülés fellendülés II. Okai: – Kapitalizmus alapvető ellentmondásai – Termelés – fogyasztás közti aránytalanság – Pénzügyi spekulációk: – 1920-as évek második fele: gazd-i konjunktúra köszönhetően az USA sokmilliárdos kölcsöneinek és hatalmas fogyasztópiacának – Az USA gazd-i változásai világméretű következményekkel jártak – A New York-i tőzsdén 1928-29-ben az értékpapír árfolyam megkétszereződött a kereslet miatt egyes részvények árfolyama sokszorosan meghaladta a cég tényleges jövedelmezőségét III. A válság kibontakozása – Az ipari válság összekapcs. a mezőgazdasággal 1929 második felében túltermelési válság: csökkent az USA-ban az építkezések száma és a tartós fogy. cikkek eladása – értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság – az árukészletek felhalmozódtak, eladhatatlanná váltak – áraik zuhanni kezdtek – a részvények árfolyama megingott, majd áruk zuhanni kezdett – mindenki el akarta adni értékpapírjait – a kínálat rohamosan felülmúlta a keresletet – 1929. okt.
Történelem vázlatok 5. , 6., 7. és 8. osztály - Földünk a két világháború között - A nagy gazdasági válság
- Vásárlás: CRA-Z-ART Cra-Z-Knitz trendi csajszi pöndörödő sapka készítő (17436) Kreatív játék árak összehasonlítása, Cra Z Knitz trendi csajszi pöndörödő sapka készítő 17436 boltok
- Film utca 34.: Ez itt Anglia – Napi Köz(l)öny
- X men apocalypse teljes film magyarul
- Aktuális időjárás
- Budapest szimpla kert kazinczy u 14 1075 hungary
Okostankönyv
E gazdaság pótolta a kieső európai termelést. Az európai gazdaságok '27-re elérték a háború előtti szintet, de ezzel párhuzamosan az USA gazdasági növekedése nem állt le. – E gazdasági válság a kapitalizmusra jellemző ciklikus válságok egyike. Kondratyev szerint minden gazdasági ágazatban 5 – 10 évente vannak visszaesések. Egy ágazat visszaesését azonban a többi ellensúlyozza. Kb. 50 – 60 évenként a válság minden ágazatban egyszerre jelentkezik. Ez történt '29-ben, ez eredményeként általános válság bontakozott ki (társadalmi, pénzügyi, gazdasági, politikai). Következmények: – a társadalom először vagyoni alapon polarizálódik, ezt követi a politikai polarizáció, a szélsőséges pártok ugyanis konszenzusra képtelenek, így egyértelmű és azonnali megoldást kínálnak, pl. így kerülhetett Hitler hatalomra Németországban. A politikai rendszerek bizonytalanná válnak. Megszületett a válság kezelésének közgazdasági elmélete is, az angol Keynes szerint a piac nem tölti be szabályzó szerepét, ezért az államnak indirekt eszközök segítségével be kell avatkozni a gazdaság működésébe (állammonopolista kapitalizmus).
kibocsátási joggal – 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, feloszlatták a parlamentet fasiszta nagytanács; M. felvette a Duce nevet – 1927-től létrejön a korporatív (hivatásrendi) államismeret – dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei (szindikátus) fasiszta pártszervezet irányításával. – Minden egyéb szakszervezeti tömörülés tilos volt V. Fasiszta külpolitika – Cél: Római Bir. újraélesztése; Földközi tenger, DK- Európa és É-Afrika megszerzése – 1923. Fiume, 1932. Albánia elfoglalása, 1935-36: Abesszínia elleni háború VI. Az olasz fasizmus jellemzői: – Túlfűtött nacionalizmus, nagy és erős Olasz Bir. ábrándja – A rend helyreállítása, akár erőszakkal is – Bázis: kispolgárok, katonák, …………., tőkések, értelmiségiek – Látványos politikai különbségek, propaganda, történelmi múlt felhasználása – Marinetti féle fasizmus: a múlt rom – le kell rombolni => újat építeni