Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A laboratórium ezeket az anyagokat testváladékokból: vérből, vizeletből, liquorból, székletből tudja kimutatni. A vizsgálatoknak akkor van értelme, ha olyan panaszok vagy tünetek vannak, amelyek felvetik a daganat lehetőségét. A tumormarkerek egy része magában a daganatsejtekben található és onnan is mutatható ki, míg másik részük a daganatot körülvevő testnedvekből vizsgálható erre kidolgozott laboratóriumi módszerekkel. A tumormarkereket típusuktól függően a vérben, a vizeletben vagy a szövettani mintában vizsgálják. Az onkológiai gyakorlat számára az ideális segítséget az jelentené, ha a tumormarkerek már a betegség korai stádiumában jeleznék a daganat fennállását, tájékoztatnának a tumor növekedéséről, áttétképződéséről és a kezelés eredményességéről. A módszernek azonban jelentős korlátai vannak, kevés kivételtől eltekintve rákszűrésre, a rák korai felismerésére nem alkalmas.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A civilizált társadalmakban a leggyakrabban halálhoz vagy tartós rokkantsághoz vezető betegségcsoport – mely gyakran a fiatal vagy középkorú embereket is érinti – a rosszindulatú daganatoké. Megelőzésükben az egészséges életmód mellett a szűrésnek van kiemelkedő szerepe. A rákszűrésnél igen sok esetben érdemes megállapítani az ún. tumormarkerek szintjét. A tumormarkerek olyan fehérjék, melyek szintje jelzésértékkel bír egyes rosszindulatú daganatok meglétére, súlyosságára, nagyságára nézve. Jellemző, mérhető és használható tumormarkerek: AFP A máj, a here és a petefészek bizonyos daganatainak szűrésére és a terápiájuk monitorozására alkalmas. Az AFP szintje emelkedik még májkárosodás esetén is: ilyenkor az AFP-szint rendszerint tartósan és krónikusan magas. Ha az AFP koncentrációja hirtelen – minden különösebb ok nélkül – emelkedik, az esetleges tumor megtalálása érdekében általában valamilyen képalkotó eljárás (ultrahang, CT vagy MRI) elvégzése szükséges.