Bővebb ismertető Egy regény mindenkiben benne van - állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péterfy Gergely új regénye, amely a nagysikerű Kitömött barbár méltó párja. Péterfy Gergellyel új kötete, A golyó, amely megölte Puskint kapcsán Mészáros Sándor beszélgetett a Margó Fesztiválon. A Margó Fesztivál harmadik napján a Petőfi Irodalmi Múzeum színpadán Péterfy Gergelyt kiadója, a Kalligram Kiadó vezetője, Mészáros Sándor faggata új könyvéről. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Bényei Tamás izgalmas esszét közöl az irodalom és a nemiség kérdéséről az irodalmi hetilapban.
A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a XX. és XXI. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péterfy Gergely új regénye, amely a nagy sikerű Kitömött barbár méltó párja. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint, Kalligram, 2019, 405 oldal, 3990 Ft
A Péterfy-regényeket a 2014-es Kitömött barbár sikere óta különösen nagy várakozás előzi meg, de most elérkezett a szkepticizmus ideje – legalábbis ami a szerző új könyvének narrációs és szerkezeti sajátosságait illeti. Péterfy Gergely Fotó: Draskovics Ádám/Népszava A golyó, amely megölte Puskint címével olyan befogadói elvárásokat generál, hogy egy, a 19. század legjelentősebb írójának párbaját feldolgozó művel fogunk találkozni – ezt erősítik a borítón sétálgató pisztolyos alakok is. Igaz, az előlapon feltűnnek még antik szobrok, a náci és a kommunista diktatúra jelképei, továbbá egy égő város panelházai is, amik némi bizalmatlanságra adnak okot a cím által felkeltett elvárásokat illetően, de emiatt még nincs okunk gyanakodni arra, hogy ez a regény nem az, aminek elsőre gondoltuk. Pedig Puskin szerelmesei be kell érjék egy eldeformálódott lövedék fotójának leírásával: "a költő ágyékcsontjába csapódott ólomgolyó cafatosra lapult roncsa látszott a képen". Hosszú és frusztrációval terhes várakozás után derül ki, hogy ez a fotó egy el nem készült tanulmány mementója – tágabb értelemben pedig az értelmiség sérülékenységét és fenyegetettségét jelképezi.
De a regény záróképe az, ami igazán zavarba ejtő: a Dunában dagonyázó ötvenéves emberóriás, aki hetvenéves kedvesét várja. Vagy már nem is várja? Mindez átkerült a mítosz síkjára? Ezt az egyszerre giccses és groteszk képet nem lehet komolyan venni. Miközben Péterfy foggal-körömmel ragaszkodott narrátorához, éppen az énelbeszélésben rejlő lehetőségeket, a szenvedélyt nem aknázta ki kellőképpen. Mennyivel magával sodróbb Orphan Pamuk Az ártatlanság múzeuma című regényének szerelmes rajongója, aki minden apró tárgyat összegyűjt, amelyet szerelme valaha megérintett, még a cigarettacsikkeket is. Mennyivel zseniálisabb és szimbolikusabb a vén Európa leigázása Lolita által, a hiányzó érzékiségről nem is beszélve. Mennyivel összetettebb Tournier Rémkirály a, naiv szörnyetege. Annyi minden lehetett volna ez a regény, ami nem lett.
2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője a Törökfürdőnek. 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztette. Első novelláskötete 1994-ben jelent meg. A korai novellákat gazdag kultúrtörténeti ismeretek és mély emberismeret jellemzi. Ezt követte 1998-ban első regénye, A B oldal, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a 70-es 80-as évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. A Tűzoltóparancsnok szomorúsága című, 2000-ben megjelent regénye az ezredforduló megváltozott emberképét és a felnőttségbe lépő ember útkeresését ábrázolja. A 2004-ben megjelent Bányató egy zárt világ keretei között vizsgálja a létezés tragikomikus reménytelenségét. A regény német fordítása (Baggersee, 2008, Zsolnay Verlag) jelentős kritikai sikert ért el. Bányató című regényből 2006-ban írt forgatókönyvet ugyanezen a címen, amelyből Paczolay Béla rendezett tévéfilmet, amelyet a 2006-os filmszemlén mutattak be.